Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.
A találkozón a katolikus, református, evangélikus, baptista és zsidó egyházi fenntartók képviselői, valamint gyermekvédelmi szakemberek vettek részt – számolt be róla Lannert Judit a Facebook-oldalán. A megbeszélés célja az volt, hogy közösen tekintsék át a köznevelés aktuális kihívásait és a lehetséges fejlesztési irányokat.
Lannert szerint egyetértettek abban, hogy az oktatásnak adatvezéreltnek, gyermekközpontúnak és partnerközpontúnak kell lennie. Hangsúlyozták a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók támogatásának fontosságát is.
A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan lehet a rendszer egészét úgy fejleszteni, hogy az ne széttartson, hanem közös célok mentén erősödjön.
A találkozón több olyan kérdés is napirendre került, amelyek az egyházi fenntartású intézmények mindennapi működését érintik. Szó volt a hittanoktatás helyzetéről, a csökkenő gyermeklétszám helyi következményeiről és kezeléséről, valamint arról is, hogyan lehetne jobban bevonni a tanulókat az oktatással kapcsolatos döntésekbe.
Az iskolafenntartók szerint fontos lenne, hogy a diákok véleménye, tapasztalatai és javaslatai nagyobb szerepet kapjanak a döntéshozatal során. A megbeszélésen több olyan jó gyakorlat is előkerült, amely a közösségépítést, a gyermekvédelmi protokollok fejlesztését vagy a tanulói részvétel erősítését szolgálja.
Szó volt a pedagógusok értékeléséről, a szakképzés jövőjéről és a pedagógus-továbbképzések megújításáról is. Az egyházi iskolafenntartók azt javasolták, hogy az intézmények fejlesztésekor ne elsősorban a fenntartói típus alapján gondolkodjanak a döntéshozók, hanem a helyi problémákra és értékekre épülő megközelítést alkalmazzanak.
„Érdemes lenne a fenntartótípusok szerinti gondolkodás mellett inkább probléma- és értékközpontú térképet készíteni az intézményekről” – fogalmazott Lannert Judit.
Bejegyzése szerint ugyanakkor a minisztérium részéről hangsúlyozták: a fejlesztések és a finanszírozás tervezése során a méltányosság szempontjait is figyelembe kell venni.
A találkozót követően Lannert Judit és Rubovszky Rita külön is egyeztetett a sajtóban megjelent félreértelmezésekről. A bejegyzés szerint az elmúlt hetekben több sajtótermék is úgy értelmezte a szakember korábbi nyilatkozatait, mintha az egyházi fenntartású intézmények vagy a hat- és nyolcosztályos képzések jövője veszélybe kerülhetne.
A viták alapját Lannert Judit Qubitnek adott interjúja adta. Az oktatáskutató az egyházi iskolák finanszírozásáról úgy fogalmazott:
A finanszírozást pedig meg fogjuk nézni, hogy a közfeladatot minőségi módon ellátó állami és egyházi intézmények között ne legyen méltánytalan különbség. Hosszú távon amúgy is az lenne a jó, ha visszahoznánk a szektorsemleges finanszírozást, és megnyitnánk a nem állami és nem egyházi iskolák előtt is a kapukat, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak. Az egyházi iskolák is akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyerekeket a nem roma gyerekek mellé.
A mostani egyeztetésen megerősítették, hogy félrevezető minden olyan értelmezés, amely az egyházi fenntartású iskolák vagy a hat- és nyolcosztályos képzések megszüntetését olvassa ki ezekből a felvetésekből. Lannert úgy fogalmazott a bejegyzésében, hogy „közös érdekünk, hogy eloszlassunk minden olyan feltételezést, hogy az egyházi fenntartású iskolákat vagy a 6 és 8 osztályos iskolákat bárki meg akarná szüntetni”.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
