Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.
A találkozón a katolikus, református, evangélikus, baptista és zsidó egyházi fenntartók képviselői, valamint gyermekvédelmi szakemberek vettek részt – számolt be róla Lannert Judit a Facebook-oldalán. A megbeszélés célja az volt, hogy közösen tekintsék át a köznevelés aktuális kihívásait és a lehetséges fejlesztési irányokat.
Lannert szerint egyetértettek abban, hogy az oktatásnak adatvezéreltnek, gyermekközpontúnak és partnerközpontúnak kell lennie. Hangsúlyozták a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók támogatásának fontosságát is.
A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan lehet a rendszer egészét úgy fejleszteni, hogy az ne széttartson, hanem közös célok mentén erősödjön.
A találkozón több olyan kérdés is napirendre került, amelyek az egyházi fenntartású intézmények mindennapi működését érintik. Szó volt a hittanoktatás helyzetéről, a csökkenő gyermeklétszám helyi következményeiről és kezeléséről, valamint arról is, hogyan lehetne jobban bevonni a tanulókat az oktatással kapcsolatos döntésekbe.
Az iskolafenntartók szerint fontos lenne, hogy a diákok véleménye, tapasztalatai és javaslatai nagyobb szerepet kapjanak a döntéshozatal során. A megbeszélésen több olyan jó gyakorlat is előkerült, amely a közösségépítést, a gyermekvédelmi protokollok fejlesztését vagy a tanulói részvétel erősítését szolgálja.
Szó volt a pedagógusok értékeléséről, a szakképzés jövőjéről és a pedagógus-továbbképzések megújításáról is. Az egyházi iskolafenntartók azt javasolták, hogy az intézmények fejlesztésekor ne elsősorban a fenntartói típus alapján gondolkodjanak a döntéshozók, hanem a helyi problémákra és értékekre épülő megközelítést alkalmazzanak.
„Érdemes lenne a fenntartótípusok szerinti gondolkodás mellett inkább probléma- és értékközpontú térképet készíteni az intézményekről” – fogalmazott Lannert Judit.
Bejegyzése szerint ugyanakkor a minisztérium részéről hangsúlyozták: a fejlesztések és a finanszírozás tervezése során a méltányosság szempontjait is figyelembe kell venni.
A találkozót követően Lannert Judit és Rubovszky Rita külön is egyeztetett a sajtóban megjelent félreértelmezésekről. A bejegyzés szerint az elmúlt hetekben több sajtótermék is úgy értelmezte a szakember korábbi nyilatkozatait, mintha az egyházi fenntartású intézmények vagy a hat- és nyolcosztályos képzések jövője veszélybe kerülhetne.
A viták alapját Lannert Judit Qubitnek adott interjúja adta. Az oktatáskutató az egyházi iskolák finanszírozásáról úgy fogalmazott:
A finanszírozást pedig meg fogjuk nézni, hogy a közfeladatot minőségi módon ellátó állami és egyházi intézmények között ne legyen méltánytalan különbség. Hosszú távon amúgy is az lenne a jó, ha visszahoznánk a szektorsemleges finanszírozást, és megnyitnánk a nem állami és nem egyházi iskolák előtt is a kapukat, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak. Az egyházi iskolák is akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyerekeket a nem roma gyerekek mellé.
A mostani egyeztetésen megerősítették, hogy félrevezető minden olyan értelmezés, amely az egyházi fenntartású iskolák vagy a hat- és nyolcosztályos képzések megszüntetését olvassa ki ezekből a felvetésekből. Lannert úgy fogalmazott a bejegyzésében, hogy „közös érdekünk, hogy eloszlassunk minden olyan feltételezést, hogy az egyházi fenntartású iskolákat vagy a 6 és 8 osztályos iskolákat bárki meg akarná szüntetni”.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A gyerekek válaszait összegyűjtik, és azokat kutatók dolgozzák majd fel.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
