A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

A találkozón a katolikus, református, evangélikus, baptista és zsidó egyházi fenntartók képviselői, valamint gyermekvédelmi szakemberek vettek részt – számolt be róla Lannert Judit a Facebook-oldalán. A megbeszélés célja az volt, hogy közösen tekintsék át a köznevelés aktuális kihívásait és a lehetséges fejlesztési irányokat.

Lannert szerint egyetértettek abban, hogy az oktatásnak adatvezéreltnek, gyermekközpontúnak és partnerközpontúnak kell lennie. Hangsúlyozták a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók támogatásának fontosságát is.

A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan lehet a rendszer egészét úgy fejleszteni, hogy az ne széttartson, hanem közös célok mentén erősödjön.

A találkozón több olyan kérdés is napirendre került, amelyek az egyházi fenntartású intézmények mindennapi működését érintik. Szó volt a hittanoktatás helyzetéről, a csökkenő gyermeklétszám helyi következményeiről és kezeléséről, valamint arról is, hogyan lehetne jobban bevonni a tanulókat az oktatással kapcsolatos döntésekbe.

Az iskolafenntartók szerint fontos lenne, hogy a diákok véleménye, tapasztalatai és javaslatai nagyobb szerepet kapjanak a döntéshozatal során. A megbeszélésen több olyan jó gyakorlat is előkerült, amely a közösségépítést, a gyermekvédelmi protokollok fejlesztését vagy a tanulói részvétel erősítését szolgálja.

Szó volt a pedagógusok értékeléséről, a szakképzés jövőjéről és a pedagógus-továbbképzések megújításáról is. Az egyházi iskolafenntartók azt javasolták, hogy az intézmények fejlesztésekor ne elsősorban a fenntartói típus alapján gondolkodjanak a döntéshozók, hanem a helyi problémákra és értékekre épülő megközelítést alkalmazzanak.

„Érdemes lenne a fenntartótípusok szerinti gondolkodás mellett inkább probléma- és értékközpontú térképet készíteni az intézményekről” – fogalmazott Lannert Judit.

Bejegyzése szerint ugyanakkor a minisztérium részéről hangsúlyozták: a fejlesztések és a finanszírozás tervezése során a méltányosság szempontjait is figyelembe kell venni.

Lannert Judit / Facebook

Tisztázták a sajtóban megjelent félreértéseket

A találkozót követően Lannert Judit és Rubovszky Rita külön is egyeztetett a sajtóban megjelent félreértelmezésekről. A bejegyzés szerint az elmúlt hetekben több sajtótermék is úgy értelmezte a szakember korábbi nyilatkozatait, mintha az egyházi fenntartású intézmények vagy a hat- és nyolcosztályos képzések jövője veszélybe kerülhetne.

A viták alapját Lannert Judit Qubitnek adott interjúja adta. Az oktatáskutató az egyházi iskolák finanszírozásáról úgy fogalmazott:

A finanszírozást pedig meg fogjuk nézni, hogy a közfeladatot minőségi módon ellátó állami és egyházi intézmények között ne legyen méltánytalan különbség. Hosszú távon amúgy is az lenne a jó, ha visszahoznánk a szektorsemleges finanszírozást, és megnyitnánk a nem állami és nem egyházi iskolák előtt is a kapukat, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak. Az egyházi iskolák is akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyerekeket a nem roma gyerekek mellé.

A mostani egyeztetésen megerősítették, hogy félrevezető minden olyan értelmezés, amely az egyházi fenntartású iskolák vagy a hat- és nyolcosztályos képzések megszüntetését olvassa ki ezekből a felvetésekből. Lannert úgy fogalmazott a bejegyzésében, hogy „közös érdekünk, hogy eloszlassunk minden olyan feltételezést, hogy az egyházi fenntartású iskolákat vagy a 6 és 8 osztályos iskolákat bárki meg akarná szüntetni”.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.