Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.
A találkozón a katolikus, református, evangélikus, baptista és zsidó egyházi fenntartók képviselői, valamint gyermekvédelmi szakemberek vettek részt – számolt be róla Lannert Judit a Facebook-oldalán. A megbeszélés célja az volt, hogy közösen tekintsék át a köznevelés aktuális kihívásait és a lehetséges fejlesztési irányokat.
Lannert szerint egyetértettek abban, hogy az oktatásnak adatvezéreltnek, gyermekközpontúnak és partnerközpontúnak kell lennie. Hangsúlyozták a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók támogatásának fontosságát is.
A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan lehet a rendszer egészét úgy fejleszteni, hogy az ne széttartson, hanem közös célok mentén erősödjön.
A találkozón több olyan kérdés is napirendre került, amelyek az egyházi fenntartású intézmények mindennapi működését érintik. Szó volt a hittanoktatás helyzetéről, a csökkenő gyermeklétszám helyi következményeiről és kezeléséről, valamint arról is, hogyan lehetne jobban bevonni a tanulókat az oktatással kapcsolatos döntésekbe.
Az iskolafenntartók szerint fontos lenne, hogy a diákok véleménye, tapasztalatai és javaslatai nagyobb szerepet kapjanak a döntéshozatal során. A megbeszélésen több olyan jó gyakorlat is előkerült, amely a közösségépítést, a gyermekvédelmi protokollok fejlesztését vagy a tanulói részvétel erősítését szolgálja.
Szó volt a pedagógusok értékeléséről, a szakképzés jövőjéről és a pedagógus-továbbképzések megújításáról is. Az egyházi iskolafenntartók azt javasolták, hogy az intézmények fejlesztésekor ne elsősorban a fenntartói típus alapján gondolkodjanak a döntéshozók, hanem a helyi problémákra és értékekre épülő megközelítést alkalmazzanak.
„Érdemes lenne a fenntartótípusok szerinti gondolkodás mellett inkább probléma- és értékközpontú térképet készíteni az intézményekről” – fogalmazott Lannert Judit.
Bejegyzése szerint ugyanakkor a minisztérium részéről hangsúlyozták: a fejlesztések és a finanszírozás tervezése során a méltányosság szempontjait is figyelembe kell venni.
A találkozót követően Lannert Judit és Rubovszky Rita külön is egyeztetett a sajtóban megjelent félreértelmezésekről. A bejegyzés szerint az elmúlt hetekben több sajtótermék is úgy értelmezte a szakember korábbi nyilatkozatait, mintha az egyházi fenntartású intézmények vagy a hat- és nyolcosztályos képzések jövője veszélybe kerülhetne.
A viták alapját Lannert Judit Qubitnek adott interjúja adta. Az oktatáskutató az egyházi iskolák finanszírozásáról úgy fogalmazott:
A finanszírozást pedig meg fogjuk nézni, hogy a közfeladatot minőségi módon ellátó állami és egyházi intézmények között ne legyen méltánytalan különbség. Hosszú távon amúgy is az lenne a jó, ha visszahoznánk a szektorsemleges finanszírozást, és megnyitnánk a nem állami és nem egyházi iskolák előtt is a kapukat, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak. Az egyházi iskolák is akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyerekeket a nem roma gyerekek mellé.
A mostani egyeztetésen megerősítették, hogy félrevezető minden olyan értelmezés, amely az egyházi fenntartású iskolák vagy a hat- és nyolcosztályos képzések megszüntetését olvassa ki ezekből a felvetésekből. Lannert úgy fogalmazott a bejegyzésében, hogy „közös érdekünk, hogy eloszlassunk minden olyan feltételezést, hogy az egyházi fenntartású iskolákat vagy a 6 és 8 osztályos iskolákat bárki meg akarná szüntetni”.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
