Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Galyó Tünde a tanárok legritkább fajtájába tartozik: biológiát, kémiát és fizikát is tanít, vagyis három olyan tantárgyat, amelyekből évek óta súlyos szakemberhiánnyal küzd az oktatási rendszer. Tünde jelenleg magántanárként tanít, de tapasztalatot szerzett állami és magánintézményekben is.
A Köznevelési Információs Rendszer adatai szerint hét év alatt 21 százalékkal csökkent a természettudományos tárgyakat tanító főállású pedagógusok száma. A legnagyobb visszaesés a fizikatanároknál látható: míg 2018-ban még 3283-an tanították a tárgyat, 2025-re számuk 2305-re csökkent, ami közel 30 százalékos visszaesést jelent. A biológiatanárok létszáma ugyanebben az időszakban 21 százalékkal, a kémiatanároké pedig 15 százalékkal csökkent.
A hiányt egyre nagyobb arányban nyugdíjas pedagógusok bevonásával próbálják enyhíteni. A fizikát tanító nyugdíjasok száma hét év alatt több mint a duplájára nőtt, de ez sem tudta megállítani a szakemberhiány erősödését. Ebben a helyzetben különösen ritka, hogy valaki egyszerre három természettudományos tárgyat is tanítson. Galyó Tünde ráadásul eredetileg nem fizikatanárként kezdte pályáját, a tantárgyat később, egy váratlan helyzet miatt vette fel a szakterületei közé.
A Covid időszakában abban a gyakorló általánosiskolában, ahol tanított fizikatanár-hiány alakult ki, a vezetőség pedig arra kérte, hogy ő vegye át az fizikaórákat biológia-kémia szakos tanárként.
Mondták, hogy nincs fizikatanár. Én pedig azt hittem, ezt csak tájékoztatásként közlik velem. Aztán kiderült, hogy én leszek az
– emlékezett vissza Tünde.
A döntés gyakorlatilag kész tényként érkezett. A szülők már kaptak egy levelet arról, hogy lesz fizikatanár az iskolában. Bár gyerekkora óta érdeklődött a természettudományokon belül a fizika iránt, és folyamatosan képezte magát, nem érezte helyesnek, hogy megfelelő képesítés nélkül tanítson. Úgy érezte, hogy tartozik annyi felelősséggel a gyerekek felé, hogy csak olyan tananyaggal foglalkozzon, amit pontosan ért, és pontosan tud átadni.
Elvégezte a fizikatanári képzést, ami bevallása szerint munka mellett rendkívül megterhelő volt. Tanított, készült az órákra, közben pedig egyetemi előadásokat hallgatott és vizsgákra tanult. Mégis úgy érzi, ez pályája egyik legjobb döntése volt.
Nemcsak fizikatudást kaptam, hanem a megszerzett tudással kinyílt előttem egy új világ. Sokkal jobban kezdtem érteni azt, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző természettudományos területek, jelenségek. És egy inspiráló egyetemi közegnek is részese lehettem.
Szerinte a pedagógusok gyakran rosszul teszik fel a kérdést, amikor azon gondolkodnak, hogyan lehet „megfogni” a diákokat egy-egy tantárggyal. „Nem kutat töltünk, hanem tüzet szítunk” – hangsúlyozta.
Amikor új osztályt kapott, azzal kezdte a tanévet, hogy megkérdezte a diákokat, szerintük miért kell fizikát, kémiát vagy biológiát tanulni. Nem azért, mert volt rá helyes válasz, hanem azért, mert kíváncsi volt arra, honnan érkeznek a gyerekek, mit gondolnak a világról, milyen előítéleteik vagy félelmeik vannak a természettudományokkal kapcsolatban.
A gyerekek sokszor sokkal őszintébben gondolkodnak, mint a felnőttek. Nekik még nincsenek azok a berögzült sémáik, amik később korlátozhatják őket.
Tünde szerint a természettudományos oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy sok diák nem látja, mi közük van ezeknek a tárgyaknak a mindennapi élethez. Ezért óráin próbál mindig a valóságból kiindulni. Ha egy tanuló végképp nem látja a tantárgy értelmét, nem kezdi el erőltetni a képleteket vagy a definíciókat. Inkább valami olyasmihez próbálja kapcsolni, mint a naplemente, a közlekedés, a háztartásban előforduló dolgok, bármihez, ami a gyerekeknek is közérthető.
Szerinte a természettudomány nem kizárólag hasznosságról szól. A világ megértése mellett annak szépségét is képes megmutatni. A csillagos égbolt, a szivárvány vagy akár egy egyszerű naplemente mögött ugyanazok a törvényszerűségek állnak, amelyeket a fizika-vagy a kémiaórán tanulnak.
Ez a szemlélet a tantermen kívül is meghatározza a munkáját. Amatőr csillagászként az év egy részében rendszeresen tart előadásokat, ahol a csillagmondák világából indulva eljut egészen az atomfizikáig.
A diákok motivációja kapcsán Tünde nem digitális alkalmazásokat, innovatív oktatási módszereket vagy új pedagógiai trendeket említ, hanem piros pontokat. Pályája során azt tapasztalta, hogy a természettudományos tárgyaktól sok diák már az első pillanatban tart. Nem feltétlenül azért, mert ne lennének képesek megérteni a fizikát vagy a kémiát, hanem mert korábban annyi kudarcélmény érte őket, hogy idővel elhitték: ezek a tantárgyak egyszerűen nem nekik valók.
Ezért minden órán igyekezett valamilyen visszajelzést adni a teljesítményükre. Nemcsak a helyes válaszokat értékelte, hanem azokat az apró előrelépéseket is, amelyek sokszor láthatatlanok maradnak egy osztályzat mögött. Ha valaki minimális erőfeszítést tett, akkor is kapott egy negyed piros pontot. A rendszer egyszerű volt: három piros pont egy ötöst ért. Elsőre jelentéktelen gesztusnak tűnhet, mégis ez maradt meg sok tanuló emlékezetében.
Tünde szerint a jó teljesítményhez vezető út sokszor nem a tudás megszerzésénél, hanem az önbizalom visszaépítésénél kezdődik. Volt olyan diákja, aki hónapokkal később döbbent rá, hogy képes lehet jó eredményt elérni egy olyan tárgyból, amelytől korábban félt.
Volt olyan, amikor gyűltek egy diákomnak ezek a negyed piros pontok, aztán később már a fél pontok is, és egyszer csak lett belőle egy ötös. Akkor azt mondta, hogy ő ezt sosem gondolta volna, hogy lesz órai ötöse. Ilyenkor az ember elgondolkodik azon, hogy vajon, hogy juthatott el odáig egy egyébként ügyes diák. Az óráimon én csak azt szerettem volna, hogy az óra végére többet tudjunk, mint óra előtt. Fontosnak érzem, hogy minden diákom elhiggye magáról, hogy ügyes, értékes és nem kell tartaniuk a kémiától vagy a fizikától.
Ez a szemlélet a számonkérések során is megjelent. Előfordult, hogy egy dolgozat nem az elvárt szinten sikerült egy osztálynak. A gyenge jegyek beírása helyett egy javítódolgozat beírásáról döntött. Két héttel később újra megírták a felmérőt, az eredmények pedig látványosan javultak.
„A végén szinte mindenki ötös lett. Egyszerűen eltűnt a stressz.”
Tünde szerint a tanítás egyik legfontosabb feladata nem a hibák számonkérése, hanem annak megmutatása, hogy a fejlődés lehetséges. Úgy látja, a gyerekek ugyanúgy reagálnak a bizalomra és a pozitív visszajelzésre, mint a felnőttek: ha érzik, hogy hisznek bennük, bátrabban próbálkoznak, többet kérdeznek, és végül jobban is teljesítenek. Az együttműködésre való törekvés hosszabb távon is kifizetődő. Nem csak azért, mert nincs fegyelmezési probléma, hanem azért is, mert az érdeklődő diák jobban tanul órán és azon kívül is. Az oktatási folyamat során azt is érdemes fejben tartani, hogy a diákok elsősorban gyerekek és nem kis felnőttek.
Galyó Tünde szerint ma a természettudományok oktatásának már nemcsak az a feladata, hogy ismereteket adjon át. Azt is meg kell mutatnia, hogyan működik a tudományos gondolkodás. Úgy látja, az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a tudomány társadalmi megítélése.
„Néhány évtizede, ha egy tudós mondott valamit, arra kíváncsiak voltunk. Ma sokszor az első reakció az, hogy megkérdőjelezik.”
Éppen ezért fontosnak tartja, hogy a diákok megtanulják kérdezni, ellenőrizni és megérteni az információkat. Nem azért, hogy mindenki kutató és tudós legyen, hanem azért, hogy eligazodjanak egy egyre bonyolultabb világban. És talán azért is, hogy egyszer, amikor felnéznek az esti égboltra, vagy megállnak egy naplemente előtt, ne csak szépnek lássák azt, ami körülveszi őket, hanem meg is akarják érteni.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: Stiller Ákos
„A hagyományos dolgozat olyan, mintha mindenkinek ugyanazt a cipőt kellene hordania" – vallja Barbarics Márta, aki ahelyett, hogy sztenderdizált dolgozatokat íratna, mindenkit saját magához képes értékel. Az év végi jegy nem az osztályzatok átlagától, hanem az év folyamán szerzett pontoktól függ.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
