Rövid idő alatt másfélszerésére nőtt a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok száma

Az előző tanévben még csak 4342 nyugdíjas pedagógus dolgozott a köznevelésben, idén azonban 6288-ra emelkedett a számuk.

A köznevelési információs rendszer február 7-i állapota szerint összesen 6266 nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak vissza  - közölte az Oktatási Hivatal a Népszava megkeresésére.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy az előző tanévben:

  • 2479 nyugdíjas dolgozott közalkalmazottként pedagógus munkakörben,
  • 1863 nyugdíjas pedig óraadóként.

Így összesen a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok száma 4342 volt a 2022/2023-as tanévben. Vagyis alig egy tanév alatt 44,8 százalékkal nőtt a nyugdíjas tanárok száma a köznevelésben. Ha megnézzük, hogy a közoktatásban közel 122 ezer pedagógus dolgozik, akkor látszik, hogy az 5 százalékuk nyugdíjasként tanít vissza.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lapnak úgy fogalmazott, hogy a kormány a tanárhiány miatt egyszerűsítette visszafoglalkoztatást. A nyugdíjasok még ha átmenetileg enyhíthetik is, de igazából nem oldják meg, hanem csak elfedik a tanárhiányt.

Az Eduline korábban beszámolt arról, hogy Kisteleken egy 79 éves matematika szakos tanár állt vissza tanítani, de a PSZ-nél  78 éves óvodapedagógusról is tudnak.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.