Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Az Oktatási Hivatal közzétette a felvi.hu-n a 2027-es és a 2028-as pontszámítást is. A lényeg röviden az, hogy az 500 pontos rendszer nem változik:

  • 200 pont jár a középiskolai tanulmányokra,
  • 200 pont az érettségi eredményekre,
  • 100 pedig az intézményi többletpontokra.

Mivel egyetemenként, karonként és szakonként is változik például, milyen tárgy számítható be ötödik érettségi tárgynak, vagy mire jár pluszpont, akkor is érdemes belenéznetek, ha most csak tizedikesek vagytok.

Ez segíthet például a fakultációválasztásban vagy abban, hogy milyen pluszkurzusokkal, nyelvvizsgákkal, versenyeredményekkel vagy táborokkal tudjátok begyűjteni az álomszakotokon az összes lehetséges intézményi pontot, esetleg milyen tantárgyakra érdemes ráfeküdni az utolsó két évben.

A pontszámítást itt találjátok.

A 2026-os pontszámítással részletesebben az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István