Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hány pontot ér a középszintű érettségi, és mennyit az emelt? Mire jár pluszpont az egyetemi felvételin? Elmagyarázzuk egyszerűen hogyan számolják a pontokat 2026-ban.
A korábbi évekhez hasonlóan a 2026-os egyetemi felvételin is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis ez azt jelenti, hogy:
Akkor se izguljatok, hogy ha a középiskolai jegyeitek nem a legjobbak, hiszen 2026-ban is lehet duplázni az érettségi pontokat. Ha pedig technikumban vagytok végzősök, és a szakmai vizsgátok négyes vagy ötös lesz, ráadásul még szakirányban is tanulnátok tovább, akkor ennek az eredményét négyszerezhetitek.
(Ha technikum után másik szakterületen szeretnétek egyetemre bekerülni, akkor pedig alaposan olvassátok el az adott szak felvételi tájékoztatóját, hogy milyen tárgyakat fogadnak el ötödiknek a középiskolai eredményeknél és az érettségiknél.)
Jó, ha tudjátok, hogy a felvételi eljárás során továbbra is mindig a számotokra legkedvezőbb módon fogják számolni a pontjaitokat. Mivel az egyetemek 2026-ban a pontszámításnál sok mindenben saját hatáskörben döntenek, ezért, ha például 3 különböző helyre jelentkeztek, akkor 3 különböző pontotok lesz. Ha szeretnétek már most kiszámolni a pontjaitokat, vagy legalább megbecsülni, hogy az érettségin hány pontra lehet reális esélyetek, akkor segítségetekre lesz az Eduline pontszámító kalkulátora, amit ezen a linken érhettek el.
Középiskolai eredmények számítása 2026 – 200 pont
A középiskolai eredmények számításánál az utolsó kettő év végi eredményeteket nézik az alábbi tárgyakból:
Az ötödik tárgy egyetemenként, sőt karonként és szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnéznetek a felvételi tájékoztatóban. Fontos, ha olyan tárgyat írtok be ötödiknek, amit például csak tizedikig tanultatok, akkor ebben az esetben a kilencedikes és tizedikes bizonyítványotokban szereplő jegyet nézik a pontszámításnál.
Bár elsőre furcsának tűnhet, de a középiskolai eredmények számításánál figyelembe veszik az érettségi eredményetek átlagát is, függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 72 százalékos középszintű angolérettségi, mint egy 72 százalékos emelt szintű.

Érettségi eredmények számítása 2026 – 200 pont
Az egyetemek 2026-ban is maguk dönthetik el, hogy melyik két tárgy eredményét nézik a felvételin, sőt azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. Ráadásul meghatározhatják azt is, milyen tantárgyat fogadnak el ötödiknek. Például az általános orvosi szakokon idén is kötelezően kell emelt szinten érettségizni biológiával és kémiából vagy fizikából.
Annyi azonban biztos, hogy itt már számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztok. Például egy 87 százalékos középszintű töri érettségiért a diák csak 58 pontot kap, ehhez képest, ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor már 87-et.
Intézményi pontok számítása 2026 – 100 pont
Ezeken kívül az egyetemek azt is maguk dönthetik el, hogy mire mennyi pluszpontot adnak. Többletpontot kaphattok például:
Arról nem beszélve, hogy az egyetemek pluszpontokkal jutalmazhatják többek között a munkatapasztalatot, a katolikus hittant, a helyi középiskolai érettségit, vagy az e-sportban elért versenyeredményt is. Erről bővebb információt mindig az adott szak felvételi tájékoztatójában találtok.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.