Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hány pontot ér a középszintű érettségi, és mennyit az emelt? Mire jár pluszpont az egyetemi felvételin? Elmagyarázzuk egyszerűen hogyan számolják a pontokat 2026-ban.
A korábbi évekhez hasonlóan a 2026-os egyetemi felvételin is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis ez azt jelenti, hogy:
Akkor se izguljatok, hogy ha a középiskolai jegyeitek nem a legjobbak, hiszen 2026-ban is lehet duplázni az érettségi pontokat. Ha pedig technikumban vagytok végzősök, és a szakmai vizsgátok négyes vagy ötös lesz, ráadásul még szakirányban is tanulnátok tovább, akkor ennek az eredményét négyszerezhetitek.
(Ha technikum után másik szakterületen szeretnétek egyetemre bekerülni, akkor pedig alaposan olvassátok el az adott szak felvételi tájékoztatóját, hogy milyen tárgyakat fogadnak el ötödiknek a középiskolai eredményeknél és az érettségiknél.)
Jó, ha tudjátok, hogy a felvételi eljárás során továbbra is mindig a számotokra legkedvezőbb módon fogják számolni a pontjaitokat. Mivel az egyetemek 2026-ban a pontszámításnál sok mindenben saját hatáskörben döntenek, ezért, ha például 3 különböző helyre jelentkeztek, akkor 3 különböző pontotok lesz. Ha szeretnétek már most kiszámolni a pontjaitokat, vagy legalább megbecsülni, hogy az érettségin hány pontra lehet reális esélyetek, akkor segítségetekre lesz az Eduline pontszámító kalkulátora, amit ezen a linken érhettek el.
Középiskolai eredmények számítása 2026 – 200 pont
A középiskolai eredmények számításánál az utolsó kettő év végi eredményeteket nézik az alábbi tárgyakból:
Az ötödik tárgy egyetemenként, sőt karonként és szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnéznetek a felvételi tájékoztatóban. Fontos, ha olyan tárgyat írtok be ötödiknek, amit például csak tizedikig tanultatok, akkor ebben az esetben a kilencedikes és tizedikes bizonyítványotokban szereplő jegyet nézik a pontszámításnál.
Bár elsőre furcsának tűnhet, de a középiskolai eredmények számításánál figyelembe veszik az érettségi eredményetek átlagát is, függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 72 százalékos középszintű angolérettségi, mint egy 72 százalékos emelt szintű.

Érettségi eredmények számítása 2026 – 200 pont
Az egyetemek 2026-ban is maguk dönthetik el, hogy melyik két tárgy eredményét nézik a felvételin, sőt azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. Ráadásul meghatározhatják azt is, milyen tantárgyat fogadnak el ötödiknek. Például az általános orvosi szakokon idén is kötelezően kell emelt szinten érettségizni biológiával és kémiából vagy fizikából.
Annyi azonban biztos, hogy itt már számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztok. Például egy 87 százalékos középszintű töri érettségiért a diák csak 58 pontot kap, ehhez képest, ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor már 87-et.
Intézményi pontok számítása 2026 – 100 pont
Ezeken kívül az egyetemek azt is maguk dönthetik el, hogy mire mennyi pluszpontot adnak. Többletpontot kaphattok például:
Arról nem beszélve, hogy az egyetemek pluszpontokkal jutalmazhatják többek között a munkatapasztalatot, a katolikus hittant, a helyi középiskolai érettségit, vagy az e-sportban elért versenyeredményt is. Erről bővebb információt mindig az adott szak felvételi tájékoztatójában találtok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.