Így számolják a pontokat a 2026-os felvételin

Hány pontot ér a középszintű érettségi, és mennyit az emelt? Mire jár pluszpont az egyetemi felvételin? Elmagyarázzuk egyszerűen hogyan számolják a pontokat 2026-ban.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2026-os egyetemi felvételin is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis ez azt jelenti, hogy:

  • a középiskolai eredményeitekre: 200 pontot,
  • az érettségi eredményeitekre: 200 pontot,
  • és 100 intézményi pontok szerezhettek.

Akkor se izguljatok, hogy ha a középiskolai jegyeitek nem a legjobbak, hiszen 2026-ban is lehet duplázni az érettségi pontokat. Ha pedig technikumban vagytok végzősök, és a szakmai vizsgátok négyes vagy ötös lesz, ráadásul még szakirányban is tanulnátok tovább, akkor ennek az eredményét négyszerezhetitek.

(Ha technikum után másik szakterületen szeretnétek egyetemre bekerülni, akkor pedig alaposan olvassátok el az adott szak felvételi tájékoztatóját, hogy milyen tárgyakat fogadnak el ötödiknek a középiskolai eredményeknél és az érettségiknél.)

Jó, ha tudjátok, hogy a felvételi eljárás során továbbra is mindig a számotokra legkedvezőbb módon fogják számolni a pontjaitokat. Mivel az egyetemek 2026-ban a pontszámításnál sok mindenben saját  hatáskörben döntenek, ezért, ha például 3 különböző helyre jelentkeztek, akkor 3 különböző pontotok lesz. Ha szeretnétek már most kiszámolni a pontjaitokat, vagy legalább megbecsülni, hogy az érettségin hány pontra lehet reális esélyetek, akkor segítségetekre lesz az Eduline pontszámító kalkulátora, amit ezen a linken érhettek el.

Középiskolai eredmények számítása 2026 – 200 pont

A középiskolai eredmények számításánál az utolsó kettő év végi eredményeteket nézik az alábbi tárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom
  • történelem
  • matematika
  • egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom)

Az ötödik tárgy egyetemenként, sőt karonként és szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnéznetek a felvételi tájékoztatóban. Fontos, ha olyan tárgyat írtok be ötödiknek, amit például csak tizedikig tanultatok, akkor ebben az esetben a kilencedikes és tizedikes bizonyítványotokban szereplő jegyet nézik a pontszámításnál.

Bár elsőre furcsának tűnhet, de a középiskolai eredmények számításánál figyelembe veszik az érettségi eredményetek átlagát is, függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 72 százalékos középszintű angolérettségi, mint egy 72 százalékos emelt szintű.

Túry Gergely

Érettségi eredmények számítása 2026 – 200 pont

Az egyetemek 2026-ban is maguk dönthetik el, hogy melyik két tárgy eredményét nézik a felvételin, sőt azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. Ráadásul meghatározhatják azt is, milyen tantárgyat fogadnak el ötödiknek. Például az általános orvosi szakokon idén is kötelezően kell emelt szinten érettségizni biológiával és kémiából vagy fizikából.

Annyi azonban biztos, hogy itt már számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztok. Például egy 87 százalékos középszintű töri érettségiért a diák csak 58 pontot kap, ehhez képest, ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor már 87-et.

Intézményi pontok számítása 2026 – 100 pont

Ezeken kívül az egyetemek azt is maguk dönthetik el, hogy mire mennyi pluszpontot adnak. Többletpontot kaphattok például:

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • a katonai szolgálatért,
  • a szakképesítésért,
  • az emelt szintű érettségiért, és
  • a nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért.

Arról nem beszélve, hogy az egyetemek pluszpontokkal jutalmazhatják többek között a munkatapasztalatot, a katolikus hittant, a helyi középiskolai érettségit, vagy az e-sportban elért versenyeredményt is. Erről bővebb információt mindig az adott szak felvételi tájékoztatójában találtok.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.