Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen

Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.

A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek. Ebből legfeljebb 200 pont jár a középiskolai eredményeitekért, további 200 pontot kaphattok az érettségikért, míg az intézményi pontokkal még 100 pontot gyűjthettek.

Ha a középiskolai jegyeitek nem sikerültek a legjobban, akkor sem kell aggódnotok. Továbbra is él a duplázás lehetősége, vagyis bizonyos esetekben az érettségi eredményeitek alapján számolhatják ki a felvételi pontszámotokat.

Ha technikumban végeztek, és a szakmai vizsgátok négyes vagy ötös lesz, ráadásul a felsőoktatásban is ugyanazon a szakterületen szeretnétek továbbtanulni, akkor különösen jól járhattok: a szakmai vizsga eredményét négyszeres szorzóval számíthatják be.

Arra is érdemes figyelnetek, hogy a pontszámotokat minden esetben a számotokra legkedvezőbb módon állapítják meg. Mivel az egyetemek és a karok több kérdésben saját hatáskörben dönthetnek, előfordulhat, hogy ugyanazzal az eredménnyel több különböző szakra eltérő pontszámotok lesz.

Középiskolai eredmények: maximum 200 pont

A középiskolai pontok számításánál az utolsó két tanév év végi osztályzataitokat veszik figyelembe az alábbi tantárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom,
  • történelem,
  • matematika,
  • egy legalább két évig tanult idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom

Az ötödik tantárgyat az adott egyetem, kar és szak határozza meg, ezért mindig nézzétek meg a felvételi tájékoztatót. Ha olyan tárgy szerepel az előírások között, amelyet csak a 9–10. évfolyamon tanultatok, akkor ezeknek az éveknek az év végi jegyeit veszik figyelembe.

Fontos, hogy a középiskolai pontok számításakor az érettségi eredményeitek átlaga is beleszámít. Ennél nincs jelentősége annak, hogy közép- vagy emelt szinten vizsgáztatok: egy 72 százalékos középszintű és egy 72 százalékos emelt szintű érettségi ugyanannyit ér.

Érettségi eredmények: maximum 200 pont

Az érettségi pontok esetében az egyetemek döntik el, hogy mely tantárgyak eredményeit veszik figyelembe a felvételin. Azt is meghatározhatják, hogy az adott tárgyból közép- vagy emelt szintű vizsgát várnak el.

Itt már számít a vizsga szintje. Míg egy 87 százalékos középszintű történelemérettségi 58 pontot ér, addig ugyanilyen eredmény emelt szinten már 87 pontot jelenthet a felvételin.

Intézményi pontok: maximum 100 pont

Az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy milyen teljesítményekért adnak pluszpontokat.

Többletpontot szerezhettek például:

  • esélyegyenlőségi jogcímen,
  • sporteredményekért,
  • tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • katonai szolgálatért,
  • szakképesítésért,
  • emelt szintű érettségiért,
  • nyelvvizsgáért vagy igazolt nyelvtudásért.

Emellett egyes intézmények további szempontokat is figyelembe vehetnek. Előfordulhat, hogy pluszpont jár munkatapasztalatért, hittan tantárgyi eredményért, helyi középiskolában szerzett érettségiért vagy akár e-sport versenyeken elért helyezésekért is.

Mivel az intézményi pontok szabályai képzésenként eltérhetnek, jelentkezés előtt mindenképpen olvassátok át az adott szak felvételi tájékoztatóját, hogy ne maradjatok le egyetlen megszerezhető pontról sem.

Ha pedig szeretnétek számolgatni, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.