Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a Debreceni Egyetem különböző karain
Összegyűjtöttük, hogy a Debreceni Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek. Ebből legfeljebb 200 pont jár a középiskolai eredményeitekért, további 200 pontot kaphattok az érettségikért, míg az intézményi pontokkal még 100 pontot gyűjthettek.
Ha a középiskolai jegyeitek nem sikerültek a legjobban, akkor sem kell aggódnotok. Továbbra is él a duplázás lehetősége, vagyis bizonyos esetekben az érettségi eredményeitek alapján számolhatják ki a felvételi pontszámotokat.
Ha technikumban végeztek, és a szakmai vizsgátok négyes vagy ötös lesz, ráadásul a felsőoktatásban is ugyanazon a szakterületen szeretnétek továbbtanulni, akkor különösen jól járhattok: a szakmai vizsga eredményét négyszeres szorzóval számíthatják be.
Összegyűjtöttük, hogy a Debreceni Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Arra is érdemes figyelnetek, hogy a pontszámotokat minden esetben a számotokra legkedvezőbb módon állapítják meg. Mivel az egyetemek és a karok több kérdésben saját hatáskörben dönthetnek, előfordulhat, hogy ugyanazzal az eredménnyel több különböző szakra eltérő pontszámotok lesz.
A középiskolai pontok számításánál az utolsó két tanév év végi osztályzataitokat veszik figyelembe az alábbi tantárgyakból:
Az ötödik tantárgyat az adott egyetem, kar és szak határozza meg, ezért mindig nézzétek meg a felvételi tájékoztatót. Ha olyan tárgy szerepel az előírások között, amelyet csak a 9–10. évfolyamon tanultatok, akkor ezeknek az éveknek az év végi jegyeit veszik figyelembe.
Fontos, hogy a középiskolai pontok számításakor az érettségi eredményeitek átlaga is beleszámít. Ennél nincs jelentősége annak, hogy közép- vagy emelt szinten vizsgáztatok: egy 72 százalékos középszintű és egy 72 százalékos emelt szintű érettségi ugyanannyit ér.
Az érettségi pontok esetében az egyetemek döntik el, hogy mely tantárgyak eredményeit veszik figyelembe a felvételin. Azt is meghatározhatják, hogy az adott tárgyból közép- vagy emelt szintű vizsgát várnak el.
Itt már számít a vizsga szintje. Míg egy 87 százalékos középszintű történelemérettségi 58 pontot ér, addig ugyanilyen eredmény emelt szinten már 87 pontot jelenthet a felvételin.
Az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy milyen teljesítményekért adnak pluszpontokat.
Többletpontot szerezhettek például:
Emellett egyes intézmények további szempontokat is figyelembe vehetnek. Előfordulhat, hogy pluszpont jár munkatapasztalatért, hittan tantárgyi eredményért, helyi középiskolában szerzett érettségiért vagy akár e-sport versenyeken elért helyezésekért is.
Nyelvtudásért maximum 70 pont, az Országos Haditorna Versenyen való részvételért 15 pont: összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen mire járhatnak intézményi pontok a 2026-os egyetemi felvételin.
Mivel az intézményi pontok szabályai képzésenként eltérhetnek, jelentkezés előtt mindenképpen olvassátok át az adott szak felvételi tájékoztatóját, hogy ne maradjatok le egyetlen megszerezhető pontról sem.
Ha pedig szeretnétek számolgatni, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.