Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

Hogy mennyire nagy a verseny, jól mutatja, hogy a biosz minden évben az egyik legnépszerűbb tárgy az emelt szinten érettségizők körében. Arról nem beszélve, hogy az Oktatási Hivatal statisztikái szerint tavaly a 3354 diák írt ötös emelt bioszt a 6686 főből. Az ötösre vizsgázók közel 85 százaléka volt középiskolás (döntő többségük gimnazista), a többiek felnőtt fejjel érettségiztek újra.

A 2026-os érettségi első hetének megoldásai
Magyar
- első rész nem hivatalos megoldásai
- második rész nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások
Matek
- első rész nem hivatalos megoldásai
- 13-15-ös feladatok nem hivatalos megoldásai
- 16-os feladat nem hivatalos megoldása
- 17-es feladat nem hivatalos megoldása
- 18-as feladat nem hivatalos megoldása
- hivatalos megoldások
Töri
- első rész nem hivatalos megoldásai
- rövid esszék nem hivatalos megoldásai
- hosszú esszék nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások
Angol
- szövegértés nem hivatalos megoldásai
- nyelvhelyesség nem hivatalos megoldásai
- íráskészség nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások

Mivel az állami ösztöndíjas, osztatlan általános orvosi szak a 2026-os felvételi második legnépszerűbb képzése, így idén is minden százalék számítani fog az emelt szintű bioszérettségin.

Az emelt szintű vizsga ma 8-kor kezdődik, és 240 perces lesz. A középszintű vizsga csak 150 perces, de ez sem egyszerű, hiszen az alábbi témakörökre, kompetenciákra fókuszál:

  •   biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
  •   természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
  •   a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
  •   adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
  •   biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,
  •   a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
  •   biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
  •   bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,
  •   kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,
  •   természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

Az emelt szintű vizsgán a tárgyi tudás mellett a tudományos gondolkodás és az összefüggések felismerése is fontos.

Milyen típusú feladatok lesznek?

Emelt szinten diákoknak 4 óra alatt 8-10 több alpontból álló feladatot kell megoldaniuk 80 pontért, majd utána még esszét is kell írniuk, amelyre 20 pontot szerezhetnek.

Középszinten ehhez képest 6-12, több alkérdésből álló feladat vár a diákokra. A feladatok elég változatosak: az egyszerű választásos kérdésektől az ábraelemzésen át az egyszerű számításokig bármi előfordulhat. Az viszont jó, hogy a feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatják meg a diákok, és mindkét szinten 100 pontot kaphatnak az írásbelire.

Fontos, hogy mind az emelt, mind pedig a középszintű írásbelin az érettségizők használhatnak szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Azt is jó, ha tudjátok, hogy a bioszérettségi középszintű feladatlapját a vizsga után tesszük közzé az Eduline-on, az emelt szintű biosz kapcsán viszont érkezünk majd a diákvéleményekkel.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde