Mutatjuk a középszintű töriérettségi rövid esszéinek nem hivatalos megoldásait

Egy szaktanár megoldását közöljük, szerinte így kellett megírni a rövidebb esszéket. Fontos, hogy a hivatalos megoldókulcsot holnap reggel teszi elérhetővé az Oktatási Hivatal. A mai történelemérettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.

Az alábbi két feladat közül választhattak a diákok:

  • A céhek
  • Németország terjeszkedése 1938-ban
Eduline

A szaktanár szerint így érdemes megírni a céhekről szóló esszét:

A középkori városok a XI. században (T1) Nyugat Európában (T2) jelentős gazdasági és társadalmi átalakuláson estek át, mert a mezőgazdasági termelés megnövekedése szélesebb munkamegosztást (K1) eredményezett. A városok a kedvező földrajzi környezetben jöttek létre (folyótorkolatok, kikötésre alkalmas helyek, hegyvidék és síkság találkozása stb) a lakosaik pedig elsősorban a kereskedelemmel és a kézművességgel (K1) foglalkoztak. Az azonos szakmához tartozó városi kézművesek érdekvédelmi szervezete a céh (E1), amelynek célja a tagok védelme a céhen kívüliektől, akiket kontároknak (K2) nevezünk. Célja a verseny korlátozása (F1), amit úgy érnek el, hogy szabályozzák a termék minőségét (F1), valamint az előállítható mennyiséget is (F1). A céhek szabályzatait a mesterek együtt alkotják és a céhtagoknak azokat kötelező betartani (E1). Szigorú vallási és erkölcsi közösségként működtek (E1). A céheket hierarchikus szervezeti rend jellemzi (E2), a mesterek munkáját a legények segítik, akik egy mesterremek készítésével válhatnak önálló mesterré, illetve az inasok, akik pedig a szakmát tanulják a céhmester (K1) segítségével. A céhek a városi rend és biztonság segítői, részt vettek a városi önkormányzat (communia) munkájában (E2), valamint a város védelmében. Utóbbi megjelenik az egyes városok falszakaszainak nevében (pl. Kovácsok bástyája). (E2)

Eduline

Így pedig a Németország terjeszkedéséről szóló esszét:

Németország az első világháború (1914-18) (T1) vesztese volt és a versailles-i békeszerződés (K1) 1919-ben területeinek 1/8-tól valamint gyarmataitól is megfosztotta.  Az 1933 január 30-án  hatalomra került Adolf Hitler célja az elvesztett területek visszaszerzése volt, első lépésként pedig a német nyelvű területek egyesítését tűzte ki célul (F1). A nemzetiszocialista törekvéseket a Mein Kampf-ban (F1) foglalta össze Hitler, és a német nyelvű területek egyesítése után a következő cél az európai vezető szerep (F1), majd a világhatalmi státus. 1938-ra már a  versailles-i szerződés több pontját is megszegte (fegyverkezés, Rajna vidék remilitarizálása stb.) és a nyugati demokráciák (K1) felé újabb  kényelmetlen követelésekkel állt elő. 1938 elején követelte, hogy Ausztriában az osztrák nácik kerüljenek hatalomba, amit az osztrák kormány egy népszavazás megszervezésével próbált elodázni (E1). A Wermacht (K2) március 12-én bevonult Ausztriába, és ezzel megvalósult az Anschluss (K2), aminek tilalma szintén szerepelt a békeszerződésben (E1). Ezzel megkezdődött Németország területi gyarapodása (E1), aminek következő lépése a Szudéta vidék (T2) megszerzése volt az 1938 szeptember végén zajló Müncheni értekezleten (E2). Ezen a tanácskozáson Németország mellett Olaszország (Mussolini), Franciaország és Anglia vett részt (E2) és a nyugati államok jóváhagyták Németország területi gyarapodását, mert nem akartak nyíltan szembe fordulni az egyre erősebben fegyverkező Harmadik Birodalommal (E2).

Mikor jönnek a hivatalos megoldókulcsok?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.

A hivatalos megoldásokat itt találjátok.

Töriérettségi 2026
- Honfoglalás, Kádár kultúrpolitikája, középkori egyház - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
- Rákosi-diktatúra, céhek és I. Károly uralkodása – ilyen esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
- „A kommunizmusról mindig szokott lenni egy feladat” - ilyennek látja a szaktanár a középszintű töriérettségi első felét
- Elég kedvező esszétémákat kaptak az érettségizők – Károly Róbert az egyik kedvence a diákoknak a szaktanár szerint
- Rákosi, Kádár, Hitler – az idei történelemérettségin a korábbiakhoz képest nagyobb fókuszt kapott a diktatúrák működése
- Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
- Mutatjuk a középszintű töriérettségi rövid esszéinek nem hivatalos megoldásait
- Mutatjuk a középszintű töriérettségi hosszú esszéinek nem hivatalos megoldásait
- „Tudtam, hogy nem lesz Mohács, az túl könnyű lett volna” – Így látták a diákok a középszintű történelemérettségit
- „Önhibájukon kívül a legjobbak is veszíthetnek 4-5 pontot” – szaktanár értékelte a középszintű töriérettségit
- Hiba volt a középszintű töriérettségi egyik feladatában
- „Lexikális tudást alig kértek számon, inkább a szövegértésen volt a hangsúly” - így értékelik a feladatokat az emelt szinten vizsgázók történelemből
- Nem volt egyértelmű megoldása a töriérettségi egyik feladatának a szaktanár szerint

A feladatsor első részének nem hivatalos megoldásait itt találjátok:

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.