Mutatjuk a középszintű töriérettségi rövid esszéinek nem hivatalos megoldásait

Egy szaktanár megoldását közöljük, szerinte így kellett megírni a rövidebb esszéket. Fontos, hogy a hivatalos megoldókulcsot holnap reggel teszi elérhetővé az Oktatási Hivatal. A mai történelemérettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.

Az alábbi két feladat közül választhattak a diákok:

  • A céhek
  • Németország terjeszkedése 1938-ban
Eduline

A szaktanár szerint így érdemes megírni a céhekről szóló esszét:

A középkori városok a XI. században (T1) Nyugat Európában (T2) jelentős gazdasági és társadalmi átalakuláson estek át, mert a mezőgazdasági termelés megnövekedése szélesebb munkamegosztást (K1) eredményezett. A városok a kedvező földrajzi környezetben jöttek létre (folyótorkolatok, kikötésre alkalmas helyek, hegyvidék és síkság találkozása stb) a lakosaik pedig elsősorban a kereskedelemmel és a kézművességgel (K1) foglalkoztak. Az azonos szakmához tartozó városi kézművesek érdekvédelmi szervezete a céh (E1), amelynek célja a tagok védelme a céhen kívüliektől, akiket kontároknak (K2) nevezünk. Célja a verseny korlátozása (F1), amit úgy érnek el, hogy szabályozzák a termék minőségét (F1), valamint az előállítható mennyiséget is (F1). A céhek szabályzatait a mesterek együtt alkotják és a céhtagoknak azokat kötelező betartani (E1). Szigorú vallási és erkölcsi közösségként működtek (E1). A céheket hierarchikus szervezeti rend jellemzi (E2), a mesterek munkáját a legények segítik, akik egy mesterremek készítésével válhatnak önálló mesterré, illetve az inasok, akik pedig a szakmát tanulják a céhmester (K1) segítségével. A céhek a városi rend és biztonság segítői, részt vettek a városi önkormányzat (communia) munkájában (E2), valamint a város védelmében. Utóbbi megjelenik az egyes városok falszakaszainak nevében (pl. Kovácsok bástyája). (E2)

Eduline

Így pedig a Németország terjeszkedéséről szóló esszét:

Németország az első világháború (1914-18) (T1) vesztese volt és a versailles-i békeszerződés (K1) 1919-ben területeinek 1/8-tól valamint gyarmataitól is megfosztotta.  Az 1933 január 30-án  hatalomra került Adolf Hitler célja az elvesztett területek visszaszerzése volt, első lépésként pedig a német nyelvű területek egyesítését tűzte ki célul (F1). A nemzetiszocialista törekvéseket a Mein Kampf-ban (F1) foglalta össze Hitler, és a német nyelvű területek egyesítése után a következő cél az európai vezető szerep (F1), majd a világhatalmi státus. 1938-ra már a  versailles-i szerződés több pontját is megszegte (fegyverkezés, Rajna vidék remilitarizálása stb.) és a nyugati demokráciák (K1) felé újabb  kényelmetlen követelésekkel állt elő. 1938 elején követelte, hogy Ausztriában az osztrák nácik kerüljenek hatalomba, amit az osztrák kormány egy népszavazás megszervezésével próbált elodázni (E1). A Wermacht (K2) március 12-én bevonult Ausztriába, és ezzel megvalósult az Anschluss (K2), aminek tilalma szintén szerepelt a békeszerződésben (E1). Ezzel megkezdődött Németország területi gyarapodása (E1), aminek következő lépése a Szudéta vidék (T2) megszerzése volt az 1938 szeptember végén zajló Müncheni értekezleten (E2). Ezen a tanácskozáson Németország mellett Olaszország (Mussolini), Franciaország és Anglia vett részt (E2) és a nyugati államok jóváhagyták Németország területi gyarapodását, mert nem akartak nyíltan szembe fordulni az egyre erősebben fegyverkező Harmadik Birodalommal (E2).

Mikor jönnek a hivatalos megoldókulcsok?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.

Töriérettségi 2026
Elérkezett az érettségi harmadik napja: mutatjuk, mit kell tudnotok a töriérettségiről
Honfoglalás, Kádár kultúrpolitikája, középkori egyház - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
Rákosi-diktatúra, céhek és I. Károly uralkodása – ilyen esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
„A kommunizmusról mindig szokott lenni egy feladat” - ilyennek látja a szaktanár a középszintű töriérettségi első felét
Elég kedvező esszétémákat kaptak az érettségizők – Károly Róbert az egyik kedvence a diákoknak a szaktanár szerint
Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Mutatjuk a középszintű töriérettségi rövid esszéinek nem hivatalos megoldásait

A feladatsor első részének nem hivatalos megoldásait itt találjátok:

Hozzászólások

Véget ért a töriérettségi, érkezünk a nem hivatalos megoldásokkal és a véleményekkel - kövessétek velünk élőben az Eduline-on

A magyar és a matek után 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Ma 71 504-en érettségiznek középszinten, 8273-an pedig emelt szinten történelemből az Oktatási Hivatal közlése szerint. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.