Hiba volt a középszintű töriérettségi egyik feladatában

Mutatjuk a részleteket.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár úgy fogalmazott, az Oktatási Hivatal már a vizsga előtt észrevette, hogy a tizedik feladatban, ami egyébként a második világháború utáni német kérdéssel foglalkozott, A és B pont helyett A és D pont szerepelt. Az elírásról a felügyelő tanároknak tájékoztatniuk kellett a vizsgázókat.

Hiba a középszintű történelemérettségiben 2026
Eduline

„Szerintem nagyobb zavart okoz, ha egy gyerek kiesik a munkából, és ezzel az információval foglalkozik” – tette hozzá a szaktanár.

Töriérettségi 2026
Honfoglalás, Kádár kultúrpolitikája, középkori egyház - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
Rákosi-diktatúra, céhek és I. Károly uralkodása – ilyen esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
„A kommunizmusról mindig szokott lenni egy feladat” - ilyennek látja a szaktanár a középszintű töriérettségi első felét
Elég kedvező esszétémákat kaptak az érettségizők – Károly Róbert az egyik kedvence a diákoknak a szaktanár szerint
Rákosi, Kádár, Hitler – az idei történelemérettségin a korábbiakhoz képest nagyobb fókuszt kapott a diktatúrák működése
Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Mutatjuk a középszintű töriérettségi rövid esszéinek nem hivatalos megoldásait
Mutatjuk a középszintű töriérettségi hosszú esszéinek nem hivatalos megoldásait
„Tudtam, hogy nem lesz Mohács, az túl könnyű lett volna” – Így látták a diákok a középszintű történelemérettségit
„Önhibájukon kívül a legjobbak is veszíthetnek 4-5 pontot” – szaktanár értékelte a középszintű töriérettségit
Hiba volt a középszintű töriérettségi egyik feladatában
„Lexikális tudást alig kértek számon, inkább a szövegértésen volt a hangsúly” - így értékelik a feladatokat az emelt szinten vizsgázók történelemből
Nem volt egyértelmű megoldása a töriérettségi egyik feladatának a szaktanár szerint

A történelemérettségivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.