Kedvező esszétémákat kaptak az érettségizők a történelemérettségi második részében a szaktanár szerint. A céhekről és Károly Róbert uralkodásáról szóló feladatok különösen jól ismert témák, de a német terjeszkedésnél volt egy fontos szűkítés, amire figyelni kellett.
A töriérettségi II. részénél a diákoknak egy rövid és egy hosszú esszét kell írniuk. A rövidnek az egyetemes, a hosszúnak pedig a magyar történelemhez kell kapcsolódniuk.
Az érettségizők az alábbi esszétémák közül választhatnak:
vagy
Az Eduline-nak nyilatkozó töritanár szerint a feladatok összességében diákbarátnak mondhatók. A céhekről és a középkori városokról például sok szó esik a tananyagban, és a megadott források is jól segítik a válaszadást.
A Németországhoz kapcsolódó esszénél azonban van egy fontos csavar: „Figyelni kell arra, hogy csak az 1938-as terjeszkedésekről kell írni. Aki sokat tanult, annak éppen az lehet a nehéz, hogy ne írjon többet ennél” – hívta fel a figyelmet.
A hosszú esszék közül I. Károly uralkodása kifejezetten népszerű témának számít a diákok körében. A szaktanár szerint ez az egyik kedvenc téma és szokszor találkozott már jól felépített, „didaktikus” kidolgozásokkal a saját iskolájában és máshol is.
A másik opció, a Rákosi-diktatúra, szintén kedvező választás lehetett, mivel ez a téma általában közvetlenül az érettségi előtt kerül sorra a tananyagban, így még friss a diákok fejében.
A tanár szerint a siker kulcsa ezúttal is az alapokban rejlik:
Nagyon fontos, hogy a diákok megfelelően használják a szakkifejezéseket, és jól építsék be a forrásokat a válaszukba.
A szaktanári véleményt a feladatokról itt olvashatjátok.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt követhetitek:
A magyar és a matek után 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Ma 71 504-en érettségiznek középszinten, 8273-an pedig emelt szinten történelemből az Oktatási Hivatal közlése szerint. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
