Kedvező esszétémákat kaptak az érettségizők a történelemérettségi második részében a szaktanár szerint. A céhekről és Károly Róbert uralkodásáról szóló feladatok különösen jól ismert témák, de a német terjeszkedésnél volt egy fontos szűkítés, amire figyelni kellett.
A töriérettségi II. részénél a diákoknak egy rövid és egy hosszú esszét kell írniuk. A rövidnek az egyetemes, a hosszúnak pedig a magyar történelemhez kell kapcsolódniuk.
Az érettségizők az alábbi esszétémák közül választhatnak:
vagy
Az Eduline-nak nyilatkozó töritanár szerint a feladatok összességében diákbarátnak mondhatók. A céhekről és a középkori városokról például sok szó esik a tananyagban, és a megadott források is jól segítik a válaszadást.
A Németországhoz kapcsolódó esszénél azonban van egy fontos csavar: „Figyelni kell arra, hogy csak az 1938-as terjeszkedésekről kell írni. Aki sokat tanult, annak éppen az lehet a nehéz, hogy ne írjon többet ennél” – hívta fel a figyelmet.
A hosszú esszék közül I. Károly uralkodása kifejezetten népszerű témának számít a diákok körében. A szaktanár szerint ez az egyik kedvenc téma és szokszor találkozott már jól felépített, „didaktikus” kidolgozásokkal a saját iskolájában és máshol is.
A másik opció, a Rákosi-diktatúra, szintén kedvező választás lehetett, mivel ez a téma általában közvetlenül az érettségi előtt kerül sorra a tananyagban, így még friss a diákok fejében.
A tanár szerint a siker kulcsa ezúttal is az alapokban rejlik:
Nagyon fontos, hogy a diákok megfelelően használják a szakkifejezéseket, és jól építsék be a forrásokat a válaszukba.
A szaktanári véleményt a feladatokról itt olvashatjátok.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt követhetitek:
A magyar és a matek után 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Ma 71 504-en érettségiznek középszinten, 8273-an pedig emelt szinten történelemből az Oktatási Hivatal közlése szerint. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
