Kedvező esszétémákat kaptak az érettségizők a történelemérettségi második részében a szaktanár szerint. A céhekről és Károly Róbert uralkodásáról szóló feladatok különösen jól ismert témák, de a német terjeszkedésnél volt egy fontos szűkítés, amire figyelni kellett.
A töriérettségi II. részénél a diákoknak egy rövid és egy hosszú esszét kell írniuk. A rövidnek az egyetemes, a hosszúnak pedig a magyar történelemhez kell kapcsolódniuk.
Az érettségizők az alábbi esszétémák közül választhatnak:
vagy
Az Eduline-nak nyilatkozó töritanár szerint a feladatok összességében diákbarátnak mondhatók. A céhekről és a középkori városokról például sok szó esik a tananyagban, és a megadott források is jól segítik a válaszadást.
A Németországhoz kapcsolódó esszénél azonban van egy fontos csavar: „Figyelni kell arra, hogy csak az 1938-as terjeszkedésekről kell írni. Aki sokat tanult, annak éppen az lehet a nehéz, hogy ne írjon többet ennél” – hívta fel a figyelmet.
A hosszú esszék közül I. Károly uralkodása kifejezetten népszerű témának számít a diákok körében. A szaktanár szerint ez az egyik kedvenc téma és szokszor találkozott már jól felépített, „didaktikus” kidolgozásokkal a saját iskolájában és máshol is.
A másik opció, a Rákosi-diktatúra, szintén kedvező választás lehetett, mivel ez a téma általában közvetlenül az érettségi előtt kerül sorra a tananyagban, így még friss a diákok fejében.
A tanár szerint a siker kulcsa ezúttal is az alapokban rejlik:
Nagyon fontos, hogy a diákok megfelelően használják a szakkifejezéseket, és jól építsék be a forrásokat a válaszukba.
A szaktanári véleményt a feladatokról itt olvashatjátok.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt követhetitek:
A magyar és a matek után 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Ma 71 504-en érettségiznek középszinten, 8273-an pedig emelt szinten történelemből az Oktatási Hivatal közlése szerint. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
