Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Összességében kifejezetten diákbarátnak találták a diákok az idei töriérettségit, bár egy-két kérdés megfogalmazása vagy éppen a kép minősége problémát okozott.
180 perc alatt kellett megoldaniuk az érettségizőknek a középszintű vizsgasort történelemből szerdán. Arról, hogy mennyire érezték nehéznek vagy éppenséggel könnyűnek a feladatsort, milyen témáknak örültek és melyeknek kevésbé, diákokat kérdeztünk.
Az idei feladatsor első részében volt feladat a honfoglalásról, a várháborúkról és a magyarországi holokausztról, de a szokásos témák közül a görög és római építészet, valamint a reformáció és a dualizmus is előkerültek.
A diákok összességében teljesíthetőnek értékelték a feladatokat, a budapesti gimnazista, Alma külön kiemelte, hogy az esszétémák kifejezetten diákbarátak voltak. Alma a töriérettségi előtt izgult a legjobban, de végül a feladatlapot is jól meg tudta oldani, bár szerinte volt, hogy a feladat megfogalmazása nem volt egyértelmű. Azon meglepődött, hogy a világháborúkról és a hidegháborúról keveset kérdeztek, de az kevésbé érte váratlanul, hogy a mohácsi vész témája nem szerepelt a feladatsorban, szerinte ez túl kiszámítható lett volna az 500 éves évforduló miatt.
Sokan várták, hogy Mohács téma lesz, de velem szembejött sok videó, amiben arról beszéltek, hogy az új rendszer direkt nem az évfordulókra koncentrál, emiatt én nem számítottam rá
– ezt már a szintén budapesti Dóra mondta, aki szerint könnyű volt a feladatsor. Bár a vidéki kisvárosban tanuló Dávid összességében szintén teljesíthetőnek érezte az idei érettségit, azért ő számított az évfordulós témára, így a mohácsi vészt jobban átnézte a vizsga előtti napokban. Elmondta azt is, hogy szerinte a források segítségével a feladatsor első részében ki lehetett következtetni a válaszokat, és sok volt a karikázós, igaz-hamis típusú feladat, amik a könnyebbek közé tartoznak.
Dóra az esszék közül Károly Róbertet, illetve Németország 1938-as terjeszkedését választotta, ezeket is pozitívan értékelte. Dávid a másik kombinációt, a céheket és a Rákosi-diktatúrát választotta, szerinte ezek sem voltak nehéz témák, mivel a céhekkel kapcsolatban az atlasz segíteni tudott, Rákosit pedig alaposan átvették az órákon, így arról sokat tudott írni.
Dóra szerint csak pár olyan elem volt, ami szerinte összezavaró lehetett: az egyik a várháborúkról szóló feladatnál egy olyan kérdés, ami a képre vonatkozott, miközben a kép részleteit alig lehetett látni. A másik pedig a dualizmus kori társadalomra vonatkozó feladatban volt, ahol több osztálytársához hasonlóan nehéznek érezte a kérdést, amiben két olyan nemzetiséget kellett megnevezni, amelyeknek hasonló a nyelve, de jellemzően más vallásúak. (Nem hivatalos megoldókulcsunk szerint a szerb és a horvát a helyes válasz.)
Az összes történelem érettségivel foglalkozó cikkünket eléritek az alábbi linkeken. Holnap reggel jelentkezünk a hivatalos megoldásokkal, illetve folytatjuk az első vizsgahetet az angolérettségivel.
Nyitókép: Cabrera Martin / HVG
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.