„Tudtam, hogy nem lesz Mohács, az túl könnyű lett volna” – Így látták a diákok a középszintű történelemérettségit

Összességében kifejezetten diákbarátnak találták a diákok az idei töriérettségit, bár egy-két kérdés megfogalmazása vagy éppen a kép minősége problémát okozott.

180 perc alatt kellett megoldaniuk az érettségizőknek a középszintű vizsgasort történelemből szerdán. Arról, hogy mennyire érezték nehéznek vagy éppenséggel könnyűnek a feladatsort, milyen témáknak örültek és melyeknek kevésbé, diákokat kérdeztünk.

Az idei feladatsor első részében volt feladat a honfoglalásról, a várháborúkról és a magyarországi holokausztról, de a szokásos témák közül a görög és római építészet, valamint a reformáció és a dualizmus is előkerültek.

A diákok összességében teljesíthetőnek értékelték a feladatokat, a budapesti gimnazista, Alma külön kiemelte, hogy az esszétémák kifejezetten diákbarátak voltak. Alma a töriérettségi előtt izgult a legjobban, de végül a feladatlapot is jól meg tudta oldani, bár szerinte volt, hogy a feladat megfogalmazása nem volt egyértelmű. Azon meglepődött, hogy a világháborúkról és a hidegháborúról keveset kérdeztek, de az kevésbé érte váratlanul, hogy a mohácsi vész témája nem szerepelt a feladatsorban, szerinte ez túl kiszámítható lett volna az 500 éves évforduló miatt.

Sokan várták, hogy Mohács téma lesz, de velem szembejött sok videó, amiben arról beszéltek, hogy az új rendszer direkt nem az évfordulókra koncentrál, emiatt én nem számítottam rá

– ezt már a szintén budapesti Dóra mondta, aki szerint könnyű volt a feladatsor. Bár a vidéki kisvárosban tanuló Dávid összességében szintén teljesíthetőnek érezte az idei érettségit, azért ő számított az évfordulós témára, így a mohácsi vészt jobban átnézte a vizsga előtti napokban. Elmondta azt is, hogy szerinte a források segítségével a feladatsor első részében ki lehetett következtetni a válaszokat, és sok volt a karikázós, igaz-hamis típusú feladat, amik a könnyebbek közé tartoznak.

Dóra az esszék közül Károly Róbertet, illetve Németország 1938-as terjeszkedését választotta, ezeket is pozitívan értékelte. Dávid a másik kombinációt, a céheket és a Rákosi-diktatúrát választotta, szerinte ezek sem voltak nehéz témák, mivel a céhekkel kapcsolatban az atlasz segíteni tudott, Rákosit pedig alaposan átvették az órákon, így arról sokat tudott írni.

Dóra szerint csak pár olyan elem volt, ami szerinte összezavaró lehetett: az egyik a várháborúkról szóló feladatnál egy olyan kérdés, ami a képre vonatkozott, miközben a kép részleteit alig lehetett látni. A másik pedig a dualizmus kori társadalomra vonatkozó feladatban volt, ahol több osztálytársához hasonlóan nehéznek érezte a kérdést, amiben két olyan nemzetiséget kellett megnevezni, amelyeknek hasonló a nyelve, de jellemzően más vallásúak. (Nem hivatalos megoldókulcsunk szerint a szerb és a horvát a helyes válasz.)

Az összes történelem érettségivel foglalkozó cikkünket eléritek az alábbi linkeken. Holnap reggel jelentkezünk a hivatalos megoldásokkal, illetve folytatjuk az első vizsgahetet az angolérettségivel.

Töriérettségi 2026
Elérkezett az érettségi harmadik napja: mutatjuk, mit kell tudnotok a töriérettségiről
Honfoglalás, Kádár kultúrpolitikája, középkori egyház - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
Rákosi-diktatúra, céhek és I. Károly uralkodása – ilyen esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
„A kommunizmusról mindig szokott lenni egy feladat” - ilyennek látja a szaktanár a középszintű töriérettségi első felét
Elég kedvező esszétémákat kaptak az érettségizők – Károly Róbert az egyik kedvence a diákoknak a szaktanár szerint

Nyitókép: Cabrera Martin / HVG

Hozzászólások