„A kommunizmusról mindig szokott lenni egy feladat” - ilyennek látja a szaktanár a középszintű töriérettségi első felét

Első ránézésre a középszintű történelemérettségi idén inkább közepes nehézségűnek tűnik, és nem tartogatott olyan feladatokat, amelyek komoly problémát jelentettek volna a diákok többségének – mondta az Eduline-nak nyilatkozó történelemtanár.

A történelemtanár szerint azok az érettségizők, akik négy éven keresztül következetesen készültek, jó eséllyel magabiztosan veszik az akadályokat. Inkább az okozhat eltéréseket a teljesítmények között, hogy ki melyik témákra helyezte a hangsúlyt a felkészülés során.

Akadt néhány kevésbé megszokott megközelítés. Ilyen például a középkori egyház hierarchiáját feldolgozó feladat, amely ugyan nem teljesen idegen a vizsgáktól, de most egy szokatlanabb szempontból jelenik meg.

„Nem biztos, hogy mindenki 100 százalékos biztonsággal áll hozzá, de alapvetően megoldható” – fogalmazott a tanár.

A Németországhoz kapcsolódó feladat viszont már inkább a nehezebbek közé tartozik: a forrásként használt karikatúra értelmezése nem teljesen egyértelmű, ami bizonytalanságot okozhat.

Melyik feladatok a legnehezebbek?

A tanár szerint a 19. századi eszmetörténeti feladat jelentheti az egyik legnagyobb kihívást. Bár a három igaz állítás kiválasztása még viszonylag könnyű, az adott eszme pontos megnevezése már problémásabb lehet.

„Nem egyértelmű, hogy nacionalizmusról vagy liberalizmusról van szó, így ez megfoghatja a diákokat” – tette hozzá.

Szintén nehézséget okozhat a dualizmus kori etnikai viszonyokat vizsgáló feladat, különösen azért, mert tartalmazott egy kevésbé ismert aspektust.

A vizsga nem teljesen szakadt el a megszokott mintáktól sem. A tanár szerint például a kommunizmus témaköre szinte biztosra vehető volt.

„Erről szinte minden évben van feladat, így ez abszolút várható volt” – mondta.

Az idei történelemérettségi tehát nem tartozik a legnehezebbek közé, de néhány kérdésnél szükség volt alaposabb gondolkodásra és biztos tudásra. A szaktanár szerint a jól felkészült diákok számára azonban nem jelenthetett komoly akadályt.

Az esszékről szóló szaktanári véleményről itt írtunk.

Töriérettségi 2026
Honfoglalás, Kádár kultúrpolitikája, középkori egyház - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
Rákosi-diktatúra, céhek és I. Károly uralkodása – ilyen esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
„A kommunizmusról mindig szokott lenni egy feladat” - ilyennek látja a szaktanár a középszintű töriérettségi első felét
Elég kedvező esszétémákat kaptak az érettségizők – Károly Róbert az egyik kedvence a diákoknak a szaktanár szerint
Rákosi, Kádár, Hitler – az idei történelemérettségin a korábbiakhoz képest nagyobb fókuszt kapott a diktatúrák működése
Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Mutatjuk a középszintű töriérettségi rövid esszéinek nem hivatalos megoldásait
Mutatjuk a középszintű töriérettségi hosszú esszéinek nem hivatalos megoldásait
„Tudtam, hogy nem lesz Mohács, az túl könnyű lett volna” – Így látták a diákok a középszintű történelemérettségit
„Önhibájukon kívül a legjobbak is veszíthetnek 4-5 pontot” – szaktanár értékelte a középszintű töriérettségit
Hiba volt a középszintű töriérettségi egyik feladatában
„Lexikális tudást alig kértek számon, inkább a szövegértésen volt a hangsúly” - így értékelik a feladatokat az emelt szinten vizsgázók történelemből
Nem volt egyértelmű megoldása a töriérettségi egyik feladatának a szaktanár szerint

A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:

Ma a töriérettségivel folytatjuk - kövessétek velünk élőben az Eduline-on

A magyar és a matek után 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Ma 71 504-en érettségiznek középszinten, 8273-an pedig emelt szinten történelemből az Oktatási Hivatal közlése szerint. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.