„A kommunizmusról mindig szokott lenni egy feladat” - ilyennek látja a szaktanár a középszintű töriérettségi első felét

Első ránézésre a középszintű történelemérettségi idén inkább közepes nehézségűnek tűnik, és nem tartogatott olyan feladatokat, amelyek komoly problémát jelentettek volna a diákok többségének – mondta az Eduline-nak nyilatkozó történelemtanár.

A történelemtanár szerint azok az érettségizők, akik négy éven keresztül következetesen készültek, jó eséllyel magabiztosan veszik az akadályokat. Inkább az okozhat eltéréseket a teljesítmények között, hogy ki melyik témákra helyezte a hangsúlyt a felkészülés során.

Akadt néhány kevésbé megszokott megközelítés. Ilyen például a középkori egyház hierarchiáját feldolgozó feladat, amely ugyan nem teljesen idegen a vizsgáktól, de most egy szokatlanabb szempontból jelenik meg.

„Nem biztos, hogy mindenki 100 százalékos biztonsággal áll hozzá, de alapvetően megoldható” – fogalmazott a tanár.

A Németországhoz kapcsolódó feladat viszont már inkább a nehezebbek közé tartozik: a forrásként használt karikatúra értelmezése nem teljesen egyértelmű, ami bizonytalanságot okozhat.

Melyik feladatok a legnehezebbek?

A tanár szerint a 19. századi eszmetörténeti feladat jelentheti az egyik legnagyobb kihívást. Bár a három igaz állítás kiválasztása még viszonylag könnyű, az adott eszme pontos megnevezése már problémásabb lehet.

„Nem egyértelmű, hogy nacionalizmusról vagy liberalizmusról van szó, így ez megfoghatja a diákokat” – tette hozzá.

Szintén nehézséget okozhat a dualizmus kori etnikai viszonyokat vizsgáló feladat, különösen azért, mert tartalmazott egy kevésbé ismert aspektust.

A vizsga nem teljesen szakadt el a megszokott mintáktól sem. A tanár szerint például a kommunizmus témaköre szinte biztosra vehető volt.

„Erről szinte minden évben van feladat, így ez abszolút várható volt” – mondta.

Az idei történelemérettségi tehát nem tartozik a legnehezebbek közé, de néhány kérdésnél szükség volt alaposabb gondolkodásra és biztos tudásra. A szaktanár szerint a jól felkészült diákok számára azonban nem jelenthetett komoly akadályt.

Az esszékről szóló szaktanári véleményről itt írtunk.

Töriérettségi 2026
Honfoglalás, Kádár kultúrpolitikája, középkori egyház - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
Rákosi-diktatúra, céhek és I. Károly uralkodása – ilyen esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
„A kommunizmusról mindig szokott lenni egy feladat” - ilyennek látja a szaktanár a középszintű töriérettségi első felét
Elég kedvező esszétémákat kaptak az érettségizők – Károly Róbert az egyik kedvence a diákoknak a szaktanár szerint
Rákosi, Kádár, Hitler – az idei történelemérettségin a korábbiakhoz képest nagyobb fókuszt kapott a diktatúrák működése
Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Mutatjuk a középszintű töriérettségi rövid esszéinek nem hivatalos megoldásait
Mutatjuk a középszintű töriérettségi hosszú esszéinek nem hivatalos megoldásait
„Tudtam, hogy nem lesz Mohács, az túl könnyű lett volna” – Így látták a diákok a középszintű történelemérettségit
„Önhibájukon kívül a legjobbak is veszíthetnek 4-5 pontot” – szaktanár értékelte a középszintű töriérettségit
Hiba volt a középszintű töriérettségi egyik feladatában
„Lexikális tudást alig kértek számon, inkább a szövegértésen volt a hangsúly” - így értékelik a feladatokat az emelt szinten vizsgázók történelemből
Nem volt egyértelmű megoldása a töriérettségi egyik feladatának a szaktanár szerint

A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:

Ma a töriérettségivel folytatjuk - kövessétek velünk élőben az Eduline-on

A magyar és a matek után 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Ma 71 504-en érettségiznek középszinten, 8273-an pedig emelt szinten történelemből az Oktatási Hivatal közlése szerint. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.