Első ránézésre a középszintű történelemérettségi idén inkább közepes nehézségűnek tűnik, és nem tartogatott olyan feladatokat, amelyek komoly problémát jelentettek volna a diákok többségének – mondta az Eduline-nak nyilatkozó történelemtanár.
A történelemtanár szerint azok az érettségizők, akik négy éven keresztül következetesen készültek, jó eséllyel magabiztosan veszik az akadályokat. Inkább az okozhat eltéréseket a teljesítmények között, hogy ki melyik témákra helyezte a hangsúlyt a felkészülés során.
Akadt néhány kevésbé megszokott megközelítés. Ilyen például a középkori egyház hierarchiáját feldolgozó feladat, amely ugyan nem teljesen idegen a vizsgáktól, de most egy szokatlanabb szempontból jelenik meg.
„Nem biztos, hogy mindenki 100 százalékos biztonsággal áll hozzá, de alapvetően megoldható” – fogalmazott a tanár.
A Németországhoz kapcsolódó feladat viszont már inkább a nehezebbek közé tartozik: a forrásként használt karikatúra értelmezése nem teljesen egyértelmű, ami bizonytalanságot okozhat.
A tanár szerint a 19. századi eszmetörténeti feladat jelentheti az egyik legnagyobb kihívást. Bár a három igaz állítás kiválasztása még viszonylag könnyű, az adott eszme pontos megnevezése már problémásabb lehet.
„Nem egyértelmű, hogy nacionalizmusról vagy liberalizmusról van szó, így ez megfoghatja a diákokat” – tette hozzá.
Szintén nehézséget okozhat a dualizmus kori etnikai viszonyokat vizsgáló feladat, különösen azért, mert tartalmazott egy kevésbé ismert aspektust.
A vizsga nem teljesen szakadt el a megszokott mintáktól sem. A tanár szerint például a kommunizmus témaköre szinte biztosra vehető volt.
„Erről szinte minden évben van feladat, így ez abszolút várható volt” – mondta.
Az idei történelemérettségi tehát nem tartozik a legnehezebbek közé, de néhány kérdésnél szükség volt alaposabb gondolkodásra és biztos tudásra. A szaktanár szerint a jól felkészült diákok számára azonban nem jelenthetett komoly akadályt.
Az esszékről szóló szaktanári véleményről itt írtunk.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:
A magyar és a matek után 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Ma 71 504-en érettségiznek középszinten, 8273-an pedig emelt szinten történelemből az Oktatási Hivatal közlése szerint. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
