Emelt szinten az ország 142 helyszínén mintegy 8484 vizsgázó tett érettségit történelemből. Arról, hogy milyen feladatokat kaptak és milyennek érezték a vizsgát, diákokkal beszélgettünk.
240 perc után az emelt szinten vizsgázó diákok számára is véget ért az érettségi történelemből. Számukra a vizsga két feladatlapból állt: az I. részben 100 perc alatt kellett 12 rövidebb feladatot megoldaniuk, a II. részben pedig 140 perc alatt egy
esszét kellett írniuk.
Úgy tűnik, idén mind közép-, mind emelt szinten kedvező esszéfeladatokat kaptak a történelemből vizsgázók. Az emelt szinten érettségizők beszámolói szerint különösen jó témák közül választhattak.
„Összességében elégedett vagyok” – mondta az Eduline-nak Simon, aki emelt szinten vizsgázott történelemből. Elmondása szerint a rövid feladatok nem okoztak komoly nehézséget, gyorsan végzett velük.
Akadt azonban egy-két összetettebb kérdés is ebben a részben. A II. világháború népirtásához kapcsolódó táblázatkitöltős feladat több diáknak gondot okozott, emellett a demográfiai feladatot is nehezebbnek érezték a többinél, ami Simon szerint „sosem tartozik a kedves feladatok közé”.
A vizsgázók örültek annak is, hogy sem az 1848-as forradalommal, sem a török megszállással kapcsolatban nem kaptak kérdéseket. Simon kiemelte: olyan feladatok, amelyek igazán komoly nehézséget jelenthettek volna, szerencsére nem szerepeltek a vizsgán. Hozzátette azt is, hogy lexikális tudást alig kértek számon: évszámokat és helyszíneket sem kellett különösebben tudni, inkább a szövegértési készségek domináltak.
Többen azonban arról számoltak be a közösségi oldalakon, hogy több feladatot sem tudtak megcsinálni a rövidek közül. Volt, aki azt írta, örül ha pár pontot tud ezzel szerezni.
Szerencsére a diákok többsége szerint azonban kedvező témákat kaptak az esszéknél. Emelt szinten három esszét kell megírniuk a vizsgázóknak, idén az alábbi lehetőségek közül választhattak:
Rövid esszék:
Hosszú esszék:
Komplex esszék:
A legtöbben úgy vélték, a rövid feladatok sokkal nehezebbek voltak, mint az esszék.
„Én az esszétémákat jónak gondoltam, az első részben volt olyan feladat, ami kifogott rajtam” – írta egy vizsgázó az Érettségi 2026 Facebook-csoportban.
Mások is hasonlóan nyilatkoztak. Egy másik érettségiző arról számolt be, hogy bár az első részben kevés feladatot tudott megoldani, az esszéket viszont teljes terjedelemben meg tudta írni.
Vegyes volt a felhozatal azzal kapcsolatban, hogy ki, melyik esszétémákat választotta. Volt olyan diák, aki a dualizmus és a reformkor összehasonlítását választotta, mert elmondása szerint „ott nagyon jó források voltak”, a hosszú esszében pedig Mária Teréziát választotta. Más pedig annyit írt a kapitalizmusról, hogy „könyv is lehetne belőle”.
Rákosi és Hitler is szerepelt a középszintű töriérettségi feladatsorában. A diákok szerint a középszintű vizsga kifejezetten könnyű volt. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
