Emelt szinten az ország 142 helyszínén mintegy 8484 vizsgázó tett érettségit történelemből. Arról, hogy milyen feladatokat kaptak és milyennek érezték a vizsgát, diákokkal beszélgettünk.
240 perc után az emelt szinten vizsgázó diákok számára is véget ért az érettségi történelemből. Számukra a vizsga két feladatlapból állt: az I. részben 100 perc alatt kellett 12 rövidebb feladatot megoldaniuk, a II. részben pedig 140 perc alatt egy
esszét kellett írniuk.
Úgy tűnik, idén mind közép-, mind emelt szinten kedvező esszéfeladatokat kaptak a történelemből vizsgázók. Az emelt szinten érettségizők beszámolói szerint különösen jó témák közül választhattak.
„Összességében elégedett vagyok” – mondta az Eduline-nak Simon, aki emelt szinten vizsgázott történelemből. Elmondása szerint a rövid feladatok nem okoztak komoly nehézséget, gyorsan végzett velük.
Akadt azonban egy-két összetettebb kérdés is ebben a részben. A II. világháború népirtásához kapcsolódó táblázatkitöltős feladat több diáknak gondot okozott, emellett a demográfiai feladatot is nehezebbnek érezték a többinél, ami Simon szerint „sosem tartozik a kedves feladatok közé”.
A vizsgázók örültek annak is, hogy sem az 1848-as forradalommal, sem a török megszállással kapcsolatban nem kaptak kérdéseket. Simon kiemelte: olyan feladatok, amelyek igazán komoly nehézséget jelenthettek volna, szerencsére nem szerepeltek a vizsgán. Hozzátette azt is, hogy lexikális tudást alig kértek számon: évszámokat és helyszíneket sem kellett különösebben tudni, inkább a szövegértési készségek domináltak.
Többen azonban arról számoltak be a közösségi oldalakon, hogy több feladatot sem tudtak megcsinálni a rövidek közül. Volt, aki azt írta, örül ha pár pontot tud ezzel szerezni.
Szerencsére a diákok többsége szerint azonban kedvező témákat kaptak az esszéknél. Emelt szinten három esszét kell megírniuk a vizsgázóknak, idén az alábbi lehetőségek közül választhattak:
Rövid esszék:
Hosszú esszék:
Komplex esszék:
A legtöbben úgy vélték, a rövid feladatok sokkal nehezebbek voltak, mint az esszék.
„Én az esszétémákat jónak gondoltam, az első részben volt olyan feladat, ami kifogott rajtam” – írta egy vizsgázó az Érettségi 2026 Facebook-csoportban.
Mások is hasonlóan nyilatkoztak. Egy másik érettségiző arról számolt be, hogy bár az első részben kevés feladatot tudott megoldani, az esszéket viszont teljes terjedelemben meg tudta írni.
Vegyes volt a felhozatal azzal kapcsolatban, hogy ki, melyik esszétémákat választotta. Volt olyan diák, aki a dualizmus és a reformkor összehasonlítását választotta, mert elmondása szerint „ott nagyon jó források voltak”, a hosszú esszében pedig Mária Teréziát választotta. Más pedig annyit írt a kapitalizmusról, hogy „könyv is lehetne belőle”.
Rákosi és Hitler is szerepelt a középszintű töriérettségi feladatsorában. A diákok szerint a középszintű vizsga kifejezetten könnyű volt. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
