Emelt szinten az ország 142 helyszínén mintegy 8484 vizsgázó tett érettségit történelemből. Arról, hogy milyen feladatokat kaptak és milyennek érezték a vizsgát, diákokkal beszélgettünk.
240 perc után az emelt szinten vizsgázó diákok számára is véget ért az érettségi történelemből. Számukra a vizsga két feladatlapból állt: az I. részben 100 perc alatt kellett 12 rövidebb feladatot megoldaniuk, a II. részben pedig 140 perc alatt egy
esszét kellett írniuk.
Úgy tűnik, idén mind közép-, mind emelt szinten kedvező esszéfeladatokat kaptak a történelemből vizsgázók. Az emelt szinten érettségizők beszámolói szerint különösen jó témák közül választhattak.
„Összességében elégedett vagyok” – mondta az Eduline-nak Simon, aki emelt szinten vizsgázott történelemből. Elmondása szerint a rövid feladatok nem okoztak komoly nehézséget, gyorsan végzett velük.
Akadt azonban egy-két összetettebb kérdés is ebben a részben. A II. világháború népirtásához kapcsolódó táblázatkitöltős feladat több diáknak gondot okozott, emellett a demográfiai feladatot is nehezebbnek érezték a többinél, ami Simon szerint „sosem tartozik a kedves feladatok közé”.
A vizsgázók örültek annak is, hogy sem az 1848-as forradalommal, sem a török megszállással kapcsolatban nem kaptak kérdéseket. Simon kiemelte: olyan feladatok, amelyek igazán komoly nehézséget jelenthettek volna, szerencsére nem szerepeltek a vizsgán. Hozzátette azt is, hogy lexikális tudást alig kértek számon: évszámokat és helyszíneket sem kellett különösebben tudni, inkább a szövegértési készségek domináltak.
Többen azonban arról számoltak be a közösségi oldalakon, hogy több feladatot sem tudtak megcsinálni a rövidek közül. Volt, aki azt írta, örül ha pár pontot tud ezzel szerezni.
Szerencsére a diákok többsége szerint azonban kedvező témákat kaptak az esszéknél. Emelt szinten három esszét kell megírniuk a vizsgázóknak, idén az alábbi lehetőségek közül választhattak:
Rövid esszék:
Hosszú esszék:
Komplex esszék:
A legtöbben úgy vélték, a rövid feladatok sokkal nehezebbek voltak, mint az esszék.
„Én az esszétémákat jónak gondoltam, az első részben volt olyan feladat, ami kifogott rajtam” – írta egy vizsgázó az Érettségi 2026 Facebook-csoportban.
Mások is hasonlóan nyilatkoztak. Egy másik érettségiző arról számolt be, hogy bár az első részben kevés feladatot tudott megoldani, az esszéket viszont teljes terjedelemben meg tudta írni.
Vegyes volt a felhozatal azzal kapcsolatban, hogy ki, melyik esszétémákat választotta. Volt olyan diák, aki a dualizmus és a reformkor összehasonlítását választotta, mert elmondása szerint „ott nagyon jó források voltak”, a hosszú esszében pedig Mária Teréziát választotta. Más pedig annyit írt a kapitalizmusról, hogy „könyv is lehetne belőle”.
Rákosi és Hitler is szerepelt a középszintű töriérettségi feladatsorában. A diákok szerint a középszintű vizsga kifejezetten könnyű volt. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
