Bár a diákok többsége megkönnyebbülve jött ki a középszintű történelemérettségiről, a jó eredményhez így is komoly odafigyelés kellett – mondta az Eduline-nak Edényi László, történelemszakos tanár. Szerinte a feladatsor összességében nem volt nehéz, de a színötös tanulók is hibázhattak.
A vizsga után nekünk nyilatkozó diákok alapvetően pozitívan értékelték a vizsgát. A Facebook-csoportokban kommentelők pedig hálát adtak az egyszerű esszékérdésekért.
„A történelem sosem a legnehezebb próbatétel. Már két érettségin túl vannak ilyenkor a diákok, és általában sokkal inkább a matektól tartanak” – fogalmazott Edényi László.
A feladatok első ránézésre közepes nehézségűek voltak, és azok számára, akik végigkészülték a négy évet, nem jelenthettek komoly problémát. Inkább az okozhatott eltérést, hogy ki mely témákra helyezte a hangsúlyt a felkészülés során.
Voltak ugyanakkor kevésbé egyértelmű feladatok is. A 19. századi eszmetörténeti kérdésnél például nem volt teljesen világos, melyik eszmét kell pontosan megnevezni, és a dualizmus kori etnikai viszonyokat érintő feladatban is megjelent egy kevésbé ismert szempont. A Németországhoz kapcsolódó karikatúra értelmezése szintén okozhatott némi bizonytalanságot a diákoknak.
A honfoglalással kapcsolatos feladat is megzavarhatta a diákokat, de logikával meg lehetett oldani
– tette hozzá.
Az esszékérdések a tanár szerint kifejezetten diákbarátok voltak. A céhekről és a középkori városokról sokat tanulnak a diákok, míg Károly Róbert uralkodása az egyik „kedvenc” téma, amelyből sokan jól felkészültek. A Rákosi-diktatúra pedig friss anyagként szerepel a tananyagban.
A Németország 1938-as terjeszkedéséről szóló esszénél azonban fontos volt a pontos fókusz: csak az adott év eseményeiről kellett írni, ami azoknak lehetett nehéz, akik többet is tudtak a témáról.
Bár a témák kedvezőek voltak, a magas pontszám elérése így sem egyszerű.
80 százalék felettit nem könnyű írni. Nagyon speciális tudás kell ahhoz, hogy az esszék igazán magas pontszámot érjenek
– mondta a szaktanár.
A feladatsorban idén is sok volt a vizuális elem, ami a tapasztalatok szerint segíti a diákokat. Edényi szerint ”a fiataloknak természetes a képek értelmezése, ebben általában jól teljesítenek.” Ugyanakkor a korábbi évekhez képest kevesebb táblázat szerepelt a feladatok között.
Érdekesség, hogy az esszékérdések között idén két diktatúrához kapcsolódó téma is szerepelt. A töritanár szerint ez nem jellemző, de ”ez most így jött ki”, nem volt köztük egy olyan sem, ami nagy meglepetést okozott.
Edényi saját diákjai esetében kifejezetten jó eredményekre számít, jobb átlageredményekre mint tavaly: „Azzal az osztállyal, akikkel dolgoztam, minden témát körbejártunk, nekik jól kellett sikerüljön” – mondta.
A középszintű történelemérettségi nem hivatalos megoldásait itt találjátok:
Összességében kifejezetten diákbarátnak találták a diákok az idei töriérettségit, bár egy-két kérdés megfogalmazása vagy éppen a kép minősége problémát okozott.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
