Bár a diákok többsége megkönnyebbülve jött ki a középszintű történelemérettségiről, a jó eredményhez így is komoly odafigyelés kellett – mondta az Eduline-nak Edényi László, történelemszakos tanár. Szerinte a feladatsor összességében nem volt nehéz, de a színötös tanulók is hibázhattak.
A vizsga után nekünk nyilatkozó diákok alapvetően pozitívan értékelték a vizsgát. A Facebook-csoportokban kommentelők pedig hálát adtak az egyszerű esszékérdésekért.
„A történelem sosem a legnehezebb próbatétel. Már két érettségin túl vannak ilyenkor a diákok, és általában sokkal inkább a matektól tartanak” – fogalmazott Edényi László.
A feladatok első ránézésre közepes nehézségűek voltak, és azok számára, akik végigkészülték a négy évet, nem jelenthettek komoly problémát. Inkább az okozhatott eltérést, hogy ki mely témákra helyezte a hangsúlyt a felkészülés során.
Voltak ugyanakkor kevésbé egyértelmű feladatok is. A 19. századi eszmetörténeti kérdésnél például nem volt teljesen világos, melyik eszmét kell pontosan megnevezni, és a dualizmus kori etnikai viszonyokat érintő feladatban is megjelent egy kevésbé ismert szempont. A Németországhoz kapcsolódó karikatúra értelmezése szintén okozhatott némi bizonytalanságot a diákoknak.
A honfoglalással kapcsolatos feladat is megzavarhatta a diákokat, de logikával meg lehetett oldani
– tette hozzá.
Az esszékérdések a tanár szerint kifejezetten diákbarátok voltak. A céhekről és a középkori városokról sokat tanulnak a diákok, míg Károly Róbert uralkodása az egyik „kedvenc” téma, amelyből sokan jól felkészültek. A Rákosi-diktatúra pedig friss anyagként szerepel a tananyagban.
A Németország 1938-as terjeszkedéséről szóló esszénél azonban fontos volt a pontos fókusz: csak az adott év eseményeiről kellett írni, ami azoknak lehetett nehéz, akik többet is tudtak a témáról.
Bár a témák kedvezőek voltak, a magas pontszám elérése így sem egyszerű.
80 százalék felettit nem könnyű írni. Nagyon speciális tudás kell ahhoz, hogy az esszék igazán magas pontszámot érjenek
– mondta a szaktanár.
A feladatsorban idén is sok volt a vizuális elem, ami a tapasztalatok szerint segíti a diákokat. Edényi szerint ”a fiataloknak természetes a képek értelmezése, ebben általában jól teljesítenek.” Ugyanakkor a korábbi évekhez képest kevesebb táblázat szerepelt a feladatok között.
Érdekesség, hogy az esszékérdések között idén két diktatúrához kapcsolódó téma is szerepelt. A töritanár szerint ez nem jellemző, de ”ez most így jött ki”, nem volt köztük egy olyan sem, ami nagy meglepetést okozott.
Edényi saját diákjai esetében kifejezetten jó eredményekre számít, jobb átlageredményekre mint tavaly: „Azzal az osztállyal, akikkel dolgoztam, minden témát körbejártunk, nekik jól kellett sikerüljön” – mondta.
A középszintű történelemérettségi nem hivatalos megoldásait itt találjátok:
Összességében kifejezetten diákbarátnak találták a diákok az idei töriérettségit, bár egy-két kérdés megfogalmazása vagy éppen a kép minősége problémát okozott.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
