Bár a diákok többsége megkönnyebbülve jött ki a középszintű történelemérettségiről, a jó eredményhez így is komoly odafigyelés kellett – mondta az Eduline-nak Edényi László, történelemszakos tanár. Szerinte a feladatsor összességében nem volt nehéz, de a színötös tanulók is hibázhattak.
A vizsga után nekünk nyilatkozó diákok alapvetően pozitívan értékelték a vizsgát. A Facebook-csoportokban kommentelők pedig hálát adtak az egyszerű esszékérdésekért.
„A történelem sosem a legnehezebb próbatétel. Már két érettségin túl vannak ilyenkor a diákok, és általában sokkal inkább a matektól tartanak” – fogalmazott Edényi László.
A feladatok első ránézésre közepes nehézségűek voltak, és azok számára, akik végigkészülték a négy évet, nem jelenthettek komoly problémát. Inkább az okozhatott eltérést, hogy ki mely témákra helyezte a hangsúlyt a felkészülés során.
Voltak ugyanakkor kevésbé egyértelmű feladatok is. A 19. századi eszmetörténeti kérdésnél például nem volt teljesen világos, melyik eszmét kell pontosan megnevezni, és a dualizmus kori etnikai viszonyokat érintő feladatban is megjelent egy kevésbé ismert szempont. A Németországhoz kapcsolódó karikatúra értelmezése szintén okozhatott némi bizonytalanságot a diákoknak.
A honfoglalással kapcsolatos feladat is megzavarhatta a diákokat, de logikával meg lehetett oldani
– tette hozzá.
Az esszékérdések a tanár szerint kifejezetten diákbarátok voltak. A céhekről és a középkori városokról sokat tanulnak a diákok, míg Károly Róbert uralkodása az egyik „kedvenc” téma, amelyből sokan jól felkészültek. A Rákosi-diktatúra pedig friss anyagként szerepel a tananyagban.
A Németország 1938-as terjeszkedéséről szóló esszénél azonban fontos volt a pontos fókusz: csak az adott év eseményeiről kellett írni, ami azoknak lehetett nehéz, akik többet is tudtak a témáról.
Bár a témák kedvezőek voltak, a magas pontszám elérése így sem egyszerű.
80 százalék felettit nem könnyű írni. Nagyon speciális tudás kell ahhoz, hogy az esszék igazán magas pontszámot érjenek
– mondta a szaktanár.
A feladatsorban idén is sok volt a vizuális elem, ami a tapasztalatok szerint segíti a diákokat. Edényi szerint ”a fiataloknak természetes a képek értelmezése, ebben általában jól teljesítenek.” Ugyanakkor a korábbi évekhez képest kevesebb táblázat szerepelt a feladatok között.
Érdekesség, hogy az esszékérdések között idén két diktatúrához kapcsolódó téma is szerepelt. A töritanár szerint ez nem jellemző, de ”ez most így jött ki”, nem volt köztük egy olyan sem, ami nagy meglepetést okozott.
Edényi saját diákjai esetében kifejezetten jó eredményekre számít, jobb átlageredményekre mint tavaly: „Azzal az osztállyal, akikkel dolgoztam, minden témát körbejártunk, nekik jól kellett sikerüljön” – mondta.
A középszintű történelemérettségi nem hivatalos megoldásait itt találjátok:
Összességében kifejezetten diákbarátnak találták a diákok az idei töriérettségit, bár egy-két kérdés megfogalmazása vagy éppen a kép minősége problémát okozott.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
