Egyetemi felvételi 2026: ezért hirdetik ki a megszokotthoz képest később idén a ponthatárokat

2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.

Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a 2026-os felsőoktatási felvételi eljárásban a ponthatárok kihirdetésének dátuma tervezetten 2026.07.23. Ezzel együtt a jelentkezők is tovább, legkésőbb 2026. július 9-ig hozhatnak döntést az egyszeri sorrendmódosítással vagy jelentkezési hely visszavonásával kapcsolatban, illetve tölthetik fel a még szükséges dokumentumokat.”

A tavalyinál tízezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, így a felvételi dokumentumok feldolgozása mind az Oktatási Hivatalban, mind a felsőoktatási intézményekben több időt vesz igénybe.

- hangsúlyozták.

A jelentkezők száma és a szakos kapacitás is fontos

A 2026-os egyetemi felvételin is ugyanúgy, mint korábban a ponthatárok

  • a szakos kapacitástól (vagyis maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben),
  • a jelentkezők számától, illetve
  • a jelentkezők pontszámától

függenek.

Idén 140 427-en adták le jelentkezésüket, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A jelentkezési adatok alapján idén is a gazdasági, az orvosi, a műszaki és az informatikai képzéseken lehet a legnehezebb bekerülni.

Ezeken a szakokon nagy lesz a verseny

A legnépszerűbb szak továbbra is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés: nappali, állami képzésen 4571-en jelölték meg első helyen, az összes jelentkezés száma pedig meghaladja a 20 ezret.

A Felvi adatai szerint ezekre az államilag finanszírozott, nappali tagozatos szakokra jelentkeztek a legtöbben első helyen:

  1. Gazdálkodási és menedzsment: 4571 (összes jelentkezés: 20 285)
  2. Általános orvos: 2792 (összes jelentkezés: 8030)
  3. Pszichológia: 2782 (összes jelentkezés: 8518)
  4. Jogász: 2653 (összes jelentkezés: 6763)
  5. Kereskedelem és marketing: 2633 (összes jelentkezés: 10 773)
  6. Nemzetközi gazdálkodás: 2504 (összes jelentkezés: 8935)
  7. Ápolás és betegellátás: 2465 (összes jelentkezés: 8811)
  8. Mérnökinformatikus: 2357 (összes jelentkezés: 7545)
  9. Pénzügy és számvitel: 2007 (összes jelentkezés: 6825)
  10. Gépészmérnöki: 1716 (összes jelentkezés: 6064)

A top 15-be továbbá a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az építészmérnöki, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságinformatikus szakok kerültek.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.

Hozzászólások

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.