Egyetemi felvételi 2026: ezért hirdetik ki a megszokotthoz képest később idén a ponthatárokat

2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.

Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a 2026-os felsőoktatási felvételi eljárásban a ponthatárok kihirdetésének dátuma tervezetten 2026.07.23. Ezzel együtt a jelentkezők is tovább, legkésőbb 2026. július 9-ig hozhatnak döntést az egyszeri sorrendmódosítással vagy jelentkezési hely visszavonásával kapcsolatban, illetve tölthetik fel a még szükséges dokumentumokat.”

A tavalyinál tízezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, így a felvételi dokumentumok feldolgozása mind az Oktatási Hivatalban, mind a felsőoktatási intézményekben több időt vesz igénybe.

- hangsúlyozták.

A jelentkezők száma és a szakos kapacitás is fontos

A 2026-os egyetemi felvételin is ugyanúgy, mint korábban a ponthatárok

  • a szakos kapacitástól (vagyis maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben),
  • a jelentkezők számától, illetve
  • a jelentkezők pontszámától

függenek.

Idén 140 427-en adták le jelentkezésüket, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A jelentkezési adatok alapján idén is a gazdasági, az orvosi, a műszaki és az informatikai képzéseken lehet a legnehezebb bekerülni.

Ezeken a szakokon nagy lesz a verseny

A legnépszerűbb szak továbbra is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés: nappali, állami képzésen 4571-en jelölték meg első helyen, az összes jelentkezés száma pedig meghaladja a 20 ezret.

A Felvi adatai szerint ezekre az államilag finanszírozott, nappali tagozatos szakokra jelentkeztek a legtöbben első helyen:

  1. Gazdálkodási és menedzsment: 4571 (összes jelentkezés: 20 285)
  2. Általános orvos: 2792 (összes jelentkezés: 8030)
  3. Pszichológia: 2782 (összes jelentkezés: 8518)
  4. Jogász: 2653 (összes jelentkezés: 6763)
  5. Kereskedelem és marketing: 2633 (összes jelentkezés: 10 773)
  6. Nemzetközi gazdálkodás: 2504 (összes jelentkezés: 8935)
  7. Ápolás és betegellátás: 2465 (összes jelentkezés: 8811)
  8. Mérnökinformatikus: 2357 (összes jelentkezés: 7545)
  9. Pénzügy és számvitel: 2007 (összes jelentkezés: 6825)
  10. Gépészmérnöki: 1716 (összes jelentkezés: 6064)

A top 15-be továbbá a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az építészmérnöki, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságinformatikus szakok kerültek.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.

Hozzászólások

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.