Egyetemi felvételi 2026: fontos határidőt hosszabbítottak meg
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a 2026-os felsőoktatási felvételi eljárásban a ponthatárok kihirdetésének dátuma tervezetten 2026.07.23. Ezzel együtt a jelentkezők is tovább, legkésőbb 2026. július 9-ig hozhatnak döntést az egyszeri sorrendmódosítással vagy jelentkezési hely visszavonásával kapcsolatban, illetve tölthetik fel a még szükséges dokumentumokat.”
A tavalyinál tízezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, így a felvételi dokumentumok feldolgozása mind az Oktatási Hivatalban, mind a felsőoktatási intézményekben több időt vesz igénybe.
- hangsúlyozták.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A 2026-os egyetemi felvételin is ugyanúgy, mint korábban a ponthatárok
függenek.
Idén 140 427-en adták le jelentkezésüket, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A jelentkezési adatok alapján idén is a gazdasági, az orvosi, a műszaki és az informatikai képzéseken lehet a legnehezebb bekerülni.
A legnépszerűbb szak továbbra is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés: nappali, állami képzésen 4571-en jelölték meg első helyen, az összes jelentkezés száma pedig meghaladja a 20 ezret.
A Felvi adatai szerint ezekre az államilag finanszírozott, nappali tagozatos szakokra jelentkeztek a legtöbben első helyen:
A top 15-be továbbá a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az építészmérnöki, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságinformatikus szakok kerültek.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Elkezdődött a nyári szünet, ezzel együtt pedig az első komoly nyári hőhullám is megérkezett. A rendkívüli meleg miatt szombattól kedd éjfélig hőségriadó van érvényben, ami leginkább a kisgyerekek egészségét veszélyeztetheti.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.