Egyetemi felvételi 2026: ezért hirdetik ki a megszokotthoz képest később idén a ponthatárokat

2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.

Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a 2026-os felsőoktatási felvételi eljárásban a ponthatárok kihirdetésének dátuma tervezetten 2026.07.23. Ezzel együtt a jelentkezők is tovább, legkésőbb 2026. július 9-ig hozhatnak döntést az egyszeri sorrendmódosítással vagy jelentkezési hely visszavonásával kapcsolatban, illetve tölthetik fel a még szükséges dokumentumokat.”

A tavalyinál tízezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, így a felvételi dokumentumok feldolgozása mind az Oktatási Hivatalban, mind a felsőoktatási intézményekben több időt vesz igénybe.

- hangsúlyozták.

A jelentkezők száma és a szakos kapacitás is fontos

A 2026-os egyetemi felvételin is ugyanúgy, mint korábban a ponthatárok

  • a szakos kapacitástól (vagyis maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben),
  • a jelentkezők számától, illetve
  • a jelentkezők pontszámától

függenek.

Idén 140 427-en adták le jelentkezésüket, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A jelentkezési adatok alapján idén is a gazdasági, az orvosi, a műszaki és az informatikai képzéseken lehet a legnehezebb bekerülni.

Ezeken a szakokon nagy lesz a verseny

A legnépszerűbb szak továbbra is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés: nappali, állami képzésen 4571-en jelölték meg első helyen, az összes jelentkezés száma pedig meghaladja a 20 ezret.

A Felvi adatai szerint ezekre az államilag finanszírozott, nappali tagozatos szakokra jelentkeztek a legtöbben első helyen:

  1. Gazdálkodási és menedzsment: 4571 (összes jelentkezés: 20 285)
  2. Általános orvos: 2792 (összes jelentkezés: 8030)
  3. Pszichológia: 2782 (összes jelentkezés: 8518)
  4. Jogász: 2653 (összes jelentkezés: 6763)
  5. Kereskedelem és marketing: 2633 (összes jelentkezés: 10 773)
  6. Nemzetközi gazdálkodás: 2504 (összes jelentkezés: 8935)
  7. Ápolás és betegellátás: 2465 (összes jelentkezés: 8811)
  8. Mérnökinformatikus: 2357 (összes jelentkezés: 7545)
  9. Pénzügy és számvitel: 2007 (összes jelentkezés: 6825)
  10. Gépészmérnöki: 1716 (összes jelentkezés: 6064)

A top 15-be továbbá a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az építészmérnöki, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságinformatikus szakok kerültek.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna