Egyetemi felvételi 2026: fontos határidőt hosszabbítottak meg
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a 2026-os felsőoktatási felvételi eljárásban a ponthatárok kihirdetésének dátuma tervezetten 2026.07.23. Ezzel együtt a jelentkezők is tovább, legkésőbb 2026. július 9-ig hozhatnak döntést az egyszeri sorrendmódosítással vagy jelentkezési hely visszavonásával kapcsolatban, illetve tölthetik fel a még szükséges dokumentumokat.”
A tavalyinál tízezerrel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, így a felvételi dokumentumok feldolgozása mind az Oktatási Hivatalban, mind a felsőoktatási intézményekben több időt vesz igénybe.
- hangsúlyozták.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A 2026-os egyetemi felvételin is ugyanúgy, mint korábban a ponthatárok
függenek.
Idén 140 427-en adták le jelentkezésüket, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A jelentkezési adatok alapján idén is a gazdasági, az orvosi, a műszaki és az informatikai képzéseken lehet a legnehezebb bekerülni.
A legnépszerűbb szak továbbra is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés: nappali, állami képzésen 4571-en jelölték meg első helyen, az összes jelentkezés száma pedig meghaladja a 20 ezret.
A Felvi adatai szerint ezekre az államilag finanszírozott, nappali tagozatos szakokra jelentkeztek a legtöbben első helyen:
A top 15-be továbbá a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az építészmérnöki, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságinformatikus szakok kerültek.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
Lannert Judit egy KritikAI gondolkodás feliratú pólóban, és egy Luther Márton-idézettel („Itt állok, másként nem tehetek”) lépett színpadra. Ahogy fogalmazott: "Szeretnék a magyar állam nevében bocsánatot kérni azoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát."
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkárát is vezetőszáron kísérték a Kecskeméti Járásbíróságon.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bruttó 373 200 forint az egyetemi tanársegédek és adjunktusok alapilletménye a Zeneakadémián, amit novemberig 15 százalékos illetmény egészít ki.
Miután a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egyik igazgatóhelyettese egy kommentben „véresszájú komcsinak” nevezte egy helyi egyesület elnökét, nyílt levélben és panaszban is kifogásolták a kijelentését. A pedagógust előbb írásban figyelmeztették, majd visszavonták igazgatóhelyettesi megbízását.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.