Bruttóban 1 millió forint felett keresnek átlagosan a diplomások
2025-ben átlépte bruttóban a diplomások átlagkeresete az 1 millió forintot.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján megnéztük, hogy a gazdaságtudományi képzéseken végzettek Magyarország mely vármegyéiben számíthatnak a legmagasabb fizetésekre. Az eredményekből jól látszik: bár sok esetben Budapest vezet, néhány szakon más régiókban lehet a legjobban keresni.
A DPR Képzési sikeresség felületén azt vizsgáltuk meg, hogy a gazdaságtudományi területen diplomát szerzettek milyen bérekre számíthatnak lakóhelyük vármegyéje alapján. Az adatbázis a 2016/2017-es tanévben végzettektől egészen a 2022/2023-as tanév diplomásaiig tartalmaz információkat a pályakezdők és a már dolgozó végzettek munkaerőpiaci helyzetéről.
Frissdiplomások kutatás: ezekről a képzési területekről mennek leggyakrabban külföldre a pályakezdők
Ha csak az alapképzéseket nézzük, a DPR szerint 2024 decemberében az országos átlagbér 754 ezer forint volt a gazdasági diplomások körében. Az adatbázis azonban nem jelöli egyértelműen, hogy ez az összeg bruttó vagy nettó jövedelmet jelent.
A DPR adatai alapján a következő vármegyékben mérték a legmagasabb átlagbéreket az egyes gazdasági alapképzések esetében:
2025-ben átlépte bruttóban a diplomások átlagkeresete az 1 millió forintot.
Évek óta a gazdálkodási és menedzsment szak vonzza a legtöbb jelentkezőt a magyar felsőoktatásban. A DPR adatai szerint ezen a területen Budapest mellett Pest vármegyében mérték a második legmagasabb átlagbért: 851 083 forintot.
A többi vármegyében az átlagfizetés már nem éri el a 800 ezer forintot. A harmadik legmagasabb béreket Komárom-Esztergom vármegyében regisztrálták, ahol az átlag 790 ezer forint volt. A lista végén Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye áll, ahol a gazdálkodási és menedzsment diplomások átlagosan 639 503 forintot keresnek.
Megmutatjuk, mely vármegyékben ér a legtöbbet a diploma képzésterületenként.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.