Ezeken a képzési területeken végzett pályakezdők veszik legkevésbé hasznát a diplomájuknak
Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.
A társadalomtudományi képzési területen végzett frissdiplomások közül mennek a legtöbben külföldre dolgozni a DPR friss felmérése szerint.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kérdőíves modulja 2010 óta gyűjt adatokat a frissdiplomások státuszáról, munkaerőpiaci helyzetéről. A felmérést minden évben elkészítik az egy és öt éve végzettek körében. A legfrissebb adatokat pedig a 2024-ben megkérdezettek válaszai adták.
Bruttóban 1 millió forint felett keresnek átlagosan a diplomások
A kérdőívben többek között arra is rákérdeztek, hogy a diplomások Magyarországon vagy külföldön helyezkedtek-e el a egyetem elvégzését követően.
Az adatokból kiderül, hogy képzési területenként jelentősen eltér, mekkora arányban vállalnak munkát a pályakezdők a határon túl:
Agrár: 9,3%
Államtudományi: 2,4%
Bölcsészettudomány: 5,9%
Gazdaságtudományok: 9,1%
Informatika: 9,4%
Jogi: 1,1%
Műszaki: 7,3%
Művészet: 6,7%
Művészetközvetítés: 6,9%
Orvos- és egészségtudomány: 5,5%
Pedagógusképzés: 3,2%
Sporttudomány: 5,3%
Társadalomtudomány: 10,5%
Természettudomány: 7,3%
A felmérésből látszik, hogy a társadalomtudományi, informatikai és agrár képzések végzői a legnagyobb arányban vállalnak külföldi munkát, míg a jogi és államtudományi területeken maradnak leginkább itthon.
Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.