Ezeken a képzési területeken végzett pályakezdők veszik legkevésbé hasznát a diplomájuknak
Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.
A társadalomtudományi képzési területen végzett frissdiplomások közül mennek a legtöbben külföldre dolgozni a DPR friss felmérése szerint.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kérdőíves modulja 2010 óta gyűjt adatokat a frissdiplomások státuszáról, munkaerőpiaci helyzetéről. A felmérést minden évben elkészítik az egy és öt éve végzettek körében. A legfrissebb adatokat pedig a 2024-ben megkérdezettek válaszai adták.
Bruttóban 1 millió forint felett keresnek átlagosan a diplomások
A kérdőívben többek között arra is rákérdeztek, hogy a diplomások Magyarországon vagy külföldön helyezkedtek-e el a egyetem elvégzését követően.
Az adatokból kiderül, hogy képzési területenként jelentősen eltér, mekkora arányban vállalnak munkát a pályakezdők a határon túl:
Agrár: 9,3%
Államtudományi: 2,4%
Bölcsészettudomány: 5,9%
Gazdaságtudományok: 9,1%
Informatika: 9,4%
Jogi: 1,1%
Műszaki: 7,3%
Művészet: 6,7%
Művészetközvetítés: 6,9%
Orvos- és egészségtudomány: 5,5%
Pedagógusképzés: 3,2%
Sporttudomány: 5,3%
Társadalomtudomány: 10,5%
Természettudomány: 7,3%
A felmérésből látszik, hogy a társadalomtudományi, informatikai és agrár képzések végzői a legnagyobb arányban vállalnak külföldi munkát, míg a jogi és államtudományi területeken maradnak leginkább itthon.
Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.