Ezeken a képzési területeken végzett pályakezdők veszik legkevésbé hasznát a diplomájuknak
Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.
A társadalomtudományi képzési területen végzett frissdiplomások közül mennek a legtöbben külföldre dolgozni a DPR friss felmérése szerint.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kérdőíves modulja 2010 óta gyűjt adatokat a frissdiplomások státuszáról, munkaerőpiaci helyzetéről. A felmérést minden évben elkészítik az egy és öt éve végzettek körében. A legfrissebb adatokat pedig a 2024-ben megkérdezettek válaszai adták.
Bruttóban 1 millió forint felett keresnek átlagosan a diplomások
A kérdőívben többek között arra is rákérdeztek, hogy a diplomások Magyarországon vagy külföldön helyezkedtek-e el a egyetem elvégzését követően.
Az adatokból kiderül, hogy képzési területenként jelentősen eltér, mekkora arányban vállalnak munkát a pályakezdők a határon túl:
Agrár: 9,3%
Államtudományi: 2,4%
Bölcsészettudomány: 5,9%
Gazdaságtudományok: 9,1%
Informatika: 9,4%
Jogi: 1,1%
Műszaki: 7,3%
Művészet: 6,7%
Művészetközvetítés: 6,9%
Orvos- és egészségtudomány: 5,5%
Pedagógusképzés: 3,2%
Sporttudomány: 5,3%
Társadalomtudomány: 10,5%
Természettudomány: 7,3%
A felmérésből látszik, hogy a társadalomtudományi, informatikai és agrár képzések végzői a legnagyobb arányban vállalnak külföldi munkát, míg a jogi és államtudományi területeken maradnak leginkább itthon.
Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.