2025-ben átlépte bruttóban a diplomások átlagkeresete az 1 millió forintot.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2025-ben a diplomások átlagkeresete bruttó 1 066 816 forint volt, amely mintegy 90 ezer forinttal magasabb a 2024-es diplomás átlagbérnél.
Ez azt jelenti, hogy nettóban, adókedvezmények nélkül egy diplomás átlagosan 709 433 forintot vitt haza.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a pedagógusok átlagbére bruttóban 2025-ben csak 840 753 forint volt, mely a diplomás átlagbér 78,8 százaléka, ezért emiatt a pedagógusok még a választások előtt bérkompenzációt kapnak.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy március 3-án kézhez kapták a szakszervezetek a 2025. évi pedagógusbér-kompenzáció rendelettervezetét, azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a dokumentum eltér attól, amit korábban, az egyeztetéseken Maruzsa Zoltánék ismertettek.
Míg a szakképző iskolákban a diákok több mint 50 százaléka műszaki, ipari és építőipari képzési területen tanul, addig a technikumi és szakgimnáziumi tanulók legnagyobb része valamilyen szolgáltatást választott.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
