Míg a szakképző iskolákban a diákok több mint 50 százaléka műszaki, ipari és építőipari képzési területen tanul, addig a technikumi és szakgimnáziumi tanulók legnagyobb része valamilyen szolgáltatást választott.
A 2024/2025-ös tanévben közel 429 ezer diák tanul nappali tagozaton középfokú intézményben. A tanulók 45 százaléka gimnáziumba jár, míg 54 százalékuk szakképző iskolát, technikumot vagy szakgimnáziumot választott, ahol szakmai képzés is folyik – írja a KSH.
A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es Helyzetképe szerint Budapesten a középiskolás diákok 63 százaléka gimnáziumba jár, míg Somogy, Nógrád és Békés vármegyében a tanulók 63–65 százaléka olyan intézménybe jár, ahol szakmai képzés is része az oktatásnak.
A szakképzést választók száma 230 ezer fő körül alakul. Közülük több mint 171 ezren szakképző évfolyamon tanulnak, ami 9,7 százalékos növekedés az előző tanévhez képest.
Így tanulhattok ingyenesen szakmát az érettségi után
A szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések teszik ki az összes képzés 51%-át. Ezeken a területeken a legnagyobb létszámban hegesztő (kb. 3 000 fő) és villanyszerelő (kb. 2 600 fő) szakmát tanulnak.
A technikumi és szakgimnáziumi képzésekben a diákok 63 százaléka szolgáltatási, műszaki, ipari, építőipari, valamint üzleti és ügyviteli területeken tanul. A legtöbben pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésben vesznek részt, körülbelül 10 500 fővel.
"A 2024/2025-ös tanévben az összes szakmát tekintve ugyanakkor változatlanul a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakma a legnépszerűbb (3,9–3,8 ezer fő)" - derült ki a KSH adataiból.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
