Míg a szakképző iskolákban a diákok több mint 50 százaléka műszaki, ipari és építőipari képzési területen tanul, addig a technikumi és szakgimnáziumi tanulók legnagyobb része valamilyen szolgáltatást választott.
A 2024/2025-ös tanévben közel 429 ezer diák tanul nappali tagozaton középfokú intézményben. A tanulók 45 százaléka gimnáziumba jár, míg 54 százalékuk szakképző iskolát, technikumot vagy szakgimnáziumot választott, ahol szakmai képzés is folyik – írja a KSH.
A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es Helyzetképe szerint Budapesten a középiskolás diákok 63 százaléka gimnáziumba jár, míg Somogy, Nógrád és Békés vármegyében a tanulók 63–65 százaléka olyan intézménybe jár, ahol szakmai képzés is része az oktatásnak.
A szakképzést választók száma 230 ezer fő körül alakul. Közülük több mint 171 ezren szakképző évfolyamon tanulnak, ami 9,7 százalékos növekedés az előző tanévhez képest.
Így tanulhattok ingyenesen szakmát az érettségi után
A szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések teszik ki az összes képzés 51%-át. Ezeken a területeken a legnagyobb létszámban hegesztő (kb. 3 000 fő) és villanyszerelő (kb. 2 600 fő) szakmát tanulnak.
A technikumi és szakgimnáziumi képzésekben a diákok 63 százaléka szolgáltatási, műszaki, ipari, építőipari, valamint üzleti és ügyviteli területeken tanul. A legtöbben pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésben vesznek részt, körülbelül 10 500 fővel.
"A 2024/2025-ös tanévben az összes szakmát tekintve ugyanakkor változatlanul a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakma a legnépszerűbb (3,9–3,8 ezer fő)" - derült ki a KSH adataiból.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
