Bár az OKJ-s képzések rendszere már évekkel ezelőtt megszűnt, a szakmatanulás lehetősége továbbra is adott – sőt, akár ingyenesen is elérhető.
Az OKJ-s, vagyis az Országos Képzési Jegyzék szerinti képzések éveken át meghatározták a hazai szakképzést. Azonban ez a rendszer már hivatalosan megszűnt, és helyét egy korszerűbb, rugalmasabb szakképzési struktúra vette át. Sokan azonban még mindig az "OKJ" kifejezést keresik, amikor szakmát szeretnének tanulni – jó hír számukra, hogy bár az elnevezés megváltozott, a szakmaszerzés lehetősége továbbra is elérhető, akár ingyenesen is.
Egyre több diák menne a szakképzésből egyetemre.
Mit kínál az új rendszer?
Érettségi után ma is be lehet kapcsolódni a szakképzésbe. A rendszer lényege, hogy a jelentkezők először egy rövidebb ágazati alapozó képzésben vesznek részt, ahol megismerhetik az adott szakmaterület általános jellemzőit. Ezt követően kezdődik meg a konkrét szakmára fókuszáló, gyakorlati oktatás, amelynek végső célja a szakmai vizsgára való felkészítés.
Akár két szakmát is tanulhattok ingyen
Az állam ingyenesen biztosítja a szakmatanulás lehetőségét azokban a szakképző intézményekben, amelyeket maga tart fenn, vagy amelyekkel együttműködési megállapodást kötött. Ez azt jelenti, hogy az első két szakma megszerzése – beleértve az esetleges előkészítő évfolyamokat és a műhelyiskolai képzéseket is – díjmentes az első szakmai vizsga letételéig, illetve a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül. Emellett az első, szakképző iskolában megszerezhető szakképesítés is ingyenes egészen az első képesítő vizsga befejezéséig.
Megnőtt a kereslet a tanfolyamok iránt: ezek a legnépszerűbb képzések.
Hol és mit lehet tanulni?
A 2024/25-ös tanévben is elérhető számos alapszakma érettségi után, amelyeket kizárólag technikumokban vagy szakképző iskolákban lehet elsajátítani. Az Innovatív Képzéstámogató Központ által kiadott tájékoztató füzet részletes információt ad a választható szakmákról, valamint arról, melyik iskola indítja az adott képzést. A kiadvány online is elérhető.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
