Egyre több diák menne a szakképzésből egyetemre

2022 óta mintegy másfélszeresére nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik a szakma megszerzése után a tanulmányaikat egyetemen folytatnák, de mégis a felvettek többsége gimnazista.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén 2022-hez képest 57 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik a szakképzésből jelentkeznek a felsőoktatásba.

Azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy az OH friss, aktív hallgatói kutatásából kiderült, hogy a felvett hallgatók döntő többsége, 2023-ban mintegy 83 százaléka, gimnázium után került be az egyetemre, és csak alig 14,4 százalékuk érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy a szakképzésből nem feltétlen vezet egyenesen az út az egyetemre, főleg ha a diák a szakmájától teljesen eltérő szakterületen tanulna tovább.

Ugyanis nem mindegyik egyetem fogadja el a szakmai vizsgát ötödik érettségi tárgyként. Emiatt ezeknek a diákoknak egy hatodik tárgyból is érettségizniük kell, amit ráadásul csak olyan tárgyból tehetnek le, ami a technikum helyi tantervében szerepel.

Emellett ezeknek a diákoknak akkor is le kell tenniük a szakmai vizsgát ahhoz, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, ha közben meggondolták magukat, és biztosan tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni.

Ugyanakkor ha a tanuló az adott szakterületen tanulna tovább egyetemen vagy főiskolán, akkor a szakmai vizsga még előnyt is jelenthet.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.