Egyre több diák menne a szakképzésből egyetemre

2022 óta mintegy másfélszeresére nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik a szakma megszerzése után a tanulmányaikat egyetemen folytatnák, de mégis a felvettek többsége gimnazista.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén 2022-hez képest 57 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik a szakképzésből jelentkeznek a felsőoktatásba.

Azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy az OH friss, aktív hallgatói kutatásából kiderült, hogy a felvett hallgatók döntő többsége, 2023-ban mintegy 83 százaléka, gimnázium után került be az egyetemre, és csak alig 14,4 százalékuk érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy a szakképzésből nem feltétlen vezet egyenesen az út az egyetemre, főleg ha a diák a szakmájától teljesen eltérő szakterületen tanulna tovább.

Ugyanis nem mindegyik egyetem fogadja el a szakmai vizsgát ötödik érettségi tárgyként. Emiatt ezeknek a diákoknak egy hatodik tárgyból is érettségizniük kell, amit ráadásul csak olyan tárgyból tehetnek le, ami a technikum helyi tantervében szerepel.

Emellett ezeknek a diákoknak akkor is le kell tenniük a szakmai vizsgát ahhoz, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, ha közben meggondolták magukat, és biztosan tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni.

Ugyanakkor ha a tanuló az adott szakterületen tanulna tovább egyetemen vagy főiskolán, akkor a szakmai vizsga még előnyt is jelenthet.

 

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.