A Történelemtanárok Egylete javasolja a kötelező erkölcstan „tanításának” eltörlését és a hittan fakultatív oktatását

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.

A TTE állásfoglalást adott ki az oktatáspolitikai prioritásokról. Közleményükben sürgős feladatnak gondolják például:

  • a 2026/2027-es tanév tankönyvrendelési határidejének meghosszabbítását
    (pl. jún. 30-ig), továbbá bármely szakmailag megfelelő tankönyv használatának lehetővé tételét a tanórán,
  • a Pedagógus Teljesítményértékelési Rendszer (TÉR) és a Minőségirányítási Rendszer (MIR) azonnali felfüggesztését,
  • a kompetenciamérés rendszerének felülvizsgálatát, a történelem kompetenciamérés eltörlését.

Kötelező erkölcstan megszüntetése

Állásfoglalásuk alapelvei között hangsúlyosan jelenik meg az állam világnézeti semlegessége. Mint írják, az Alkotmánynak nem kellene kötelező értékrendet előírnia, a vallási és világnézeti hovatartozás pedig magánügy. Ennek részeként a kötelező erkölcstan oktatásának megszüntetését, valamint a hittan fakultatív formában történő tanítását javasolják.

A szervezet szerint az iskola célrendszerének egyértelmű meghatározása után lehetne kidolgozni a közoktatás átfogó, középtávú stratégiáját. Erre épülhetne egy új közoktatási törvény, majd az ahhoz igazodó Nemzeti Alaptanterv (NAT), végül pedig az ezekhez kapcsolódó kimeneti szabályozási rendszer, beleértve a vizsgák és teljesítménymérések kereteit is.

Két pedagógus felel majd a közoktatásért Lannert Judit minisztériumában

Történelemtanítás megújítása

A TTE különösen fontosnak tartja a történelemtanítás megújítását. Álláspontjuk szerint kiemelt szerepet kell kapnia a hiteles információk felismerésének és értelmezésének, a tudományos szemlélet erősítésének, valamint az álhírek és áltudományos tartalmak veszélyeire való figyelemfelhívásnak. Fontosnak tartják továbbá a kritikai gondolkodás fejlesztését, a tudatos állampolgári nevelést, valamint annak megértését, hogyan működik a média és a politikai rendszer.

Úgy vélik, egyértelművé kell tenni, hogy a történelemtanárok feladata nem csupán az ismeretátadás, hanem a diákok közéleti részvételre való felkészítése is. A demokratikus működés alapelveit szerintük a diákönkormányzatok tényleges részvételi tapasztalatain keresztül lehet a leghatékonyabban megtanítani.

Civilszervezetekkel való kapcsolat

Az állásfoglalás kitér a civil és szakmai szervezetek szerepére is. A TTE szükségesnek tartja az oktatáspolitikai egyeztető fórumok helyreállítását, a rendszeres szakmai véleményezés visszaállítását, valamint azt, hogy szakmai és civil szervezetek ismét tarthassanak programokat az iskolákban. Emellett fontosnak nevezik a működésükhöz szükséges alapvető állami finanszírozás biztosítását is.

A teljes állásfoglalást itt tudjátok elolvasni.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.