Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
A TTE állásfoglalást adott ki az oktatáspolitikai prioritásokról. Közleményükben sürgős feladatnak gondolják például:
Állásfoglalásuk alapelvei között hangsúlyosan jelenik meg az állam világnézeti semlegessége. Mint írják, az Alkotmánynak nem kellene kötelező értékrendet előírnia, a vallási és világnézeti hovatartozás pedig magánügy. Ennek részeként a kötelező erkölcstan oktatásának megszüntetését, valamint a hittan fakultatív formában történő tanítását javasolják.
A szervezet szerint az iskola célrendszerének egyértelmű meghatározása után lehetne kidolgozni a közoktatás átfogó, középtávú stratégiáját. Erre épülhetne egy új közoktatási törvény, majd az ahhoz igazodó Nemzeti Alaptanterv (NAT), végül pedig az ezekhez kapcsolódó kimeneti szabályozási rendszer, beleértve a vizsgák és teljesítménymérések kereteit is.
Két pedagógus felel majd a közoktatásért Lannert Judit minisztériumában
A TTE különösen fontosnak tartja a történelemtanítás megújítását. Álláspontjuk szerint kiemelt szerepet kell kapnia a hiteles információk felismerésének és értelmezésének, a tudományos szemlélet erősítésének, valamint az álhírek és áltudományos tartalmak veszélyeire való figyelemfelhívásnak. Fontosnak tartják továbbá a kritikai gondolkodás fejlesztését, a tudatos állampolgári nevelést, valamint annak megértését, hogyan működik a média és a politikai rendszer.
Úgy vélik, egyértelművé kell tenni, hogy a történelemtanárok feladata nem csupán az ismeretátadás, hanem a diákok közéleti részvételre való felkészítése is. A demokratikus működés alapelveit szerintük a diákönkormányzatok tényleges részvételi tapasztalatain keresztül lehet a leghatékonyabban megtanítani.
Az állásfoglalás kitér a civil és szakmai szervezetek szerepére is. A TTE szükségesnek tartja az oktatáspolitikai egyeztető fórumok helyreállítását, a rendszeres szakmai véleményezés visszaállítását, valamint azt, hogy szakmai és civil szervezetek ismét tarthassanak programokat az iskolákban. Emellett fontosnak nevezik a működésükhöz szükséges alapvető állami finanszírozás biztosítását is.
A teljes állásfoglalást itt tudjátok elolvasni.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.