A Történelemtanárok Egylete javasolja a kötelező erkölcstan „tanításának” eltörlését és a hittan fakultatív oktatását

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.

A TTE állásfoglalást adott ki az oktatáspolitikai prioritásokról. Közleményükben sürgős feladatnak gondolják például:

  • a 2026/2027-es tanév tankönyvrendelési határidejének meghosszabbítását
    (pl. jún. 30-ig), továbbá bármely szakmailag megfelelő tankönyv használatának lehetővé tételét a tanórán,
  • a Pedagógus Teljesítményértékelési Rendszer (TÉR) és a Minőségirányítási Rendszer (MIR) azonnali felfüggesztését,
  • a kompetenciamérés rendszerének felülvizsgálatát, a történelem kompetenciamérés eltörlését.

Kötelező erkölcstan megszüntetése

Állásfoglalásuk alapelvei között hangsúlyosan jelenik meg az állam világnézeti semlegessége. Mint írják, az Alkotmánynak nem kellene kötelező értékrendet előírnia, a vallási és világnézeti hovatartozás pedig magánügy. Ennek részeként a kötelező erkölcstan oktatásának megszüntetését, valamint a hittan fakultatív formában történő tanítását javasolják.

A szervezet szerint az iskola célrendszerének egyértelmű meghatározása után lehetne kidolgozni a közoktatás átfogó, középtávú stratégiáját. Erre épülhetne egy új közoktatási törvény, majd az ahhoz igazodó Nemzeti Alaptanterv (NAT), végül pedig az ezekhez kapcsolódó kimeneti szabályozási rendszer, beleértve a vizsgák és teljesítménymérések kereteit is.

Két pedagógus felel majd a közoktatásért Lannert Judit minisztériumában

Történelemtanítás megújítása

A TTE különösen fontosnak tartja a történelemtanítás megújítását. Álláspontjuk szerint kiemelt szerepet kell kapnia a hiteles információk felismerésének és értelmezésének, a tudományos szemlélet erősítésének, valamint az álhírek és áltudományos tartalmak veszélyeire való figyelemfelhívásnak. Fontosnak tartják továbbá a kritikai gondolkodás fejlesztését, a tudatos állampolgári nevelést, valamint annak megértését, hogyan működik a média és a politikai rendszer.

Úgy vélik, egyértelművé kell tenni, hogy a történelemtanárok feladata nem csupán az ismeretátadás, hanem a diákok közéleti részvételre való felkészítése is. A demokratikus működés alapelveit szerintük a diákönkormányzatok tényleges részvételi tapasztalatain keresztül lehet a leghatékonyabban megtanítani.

Civilszervezetekkel való kapcsolat

Az állásfoglalás kitér a civil és szakmai szervezetek szerepére is. A TTE szükségesnek tartja az oktatáspolitikai egyeztető fórumok helyreállítását, a rendszeres szakmai véleményezés visszaállítását, valamint azt, hogy szakmai és civil szervezetek ismét tarthassanak programokat az iskolákban. Emellett fontosnak nevezik a működésükhöz szükséges alapvető állami finanszírozás biztosítását is.

A teljes állásfoglalást itt tudjátok elolvasni.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.