Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
A TTE állásfoglalást adott ki az oktatáspolitikai prioritásokról. Közleményükben sürgős feladatnak gondolják például:
Állásfoglalásuk alapelvei között hangsúlyosan jelenik meg az állam világnézeti semlegessége. Mint írják, az Alkotmánynak nem kellene kötelező értékrendet előírnia, a vallási és világnézeti hovatartozás pedig magánügy. Ennek részeként a kötelező erkölcstan oktatásának megszüntetését, valamint a hittan fakultatív formában történő tanítását javasolják.
A szervezet szerint az iskola célrendszerének egyértelmű meghatározása után lehetne kidolgozni a közoktatás átfogó, középtávú stratégiáját. Erre épülhetne egy új közoktatási törvény, majd az ahhoz igazodó Nemzeti Alaptanterv (NAT), végül pedig az ezekhez kapcsolódó kimeneti szabályozási rendszer, beleértve a vizsgák és teljesítménymérések kereteit is.
Két pedagógus felel majd a közoktatásért Lannert Judit minisztériumában
A TTE különösen fontosnak tartja a történelemtanítás megújítását. Álláspontjuk szerint kiemelt szerepet kell kapnia a hiteles információk felismerésének és értelmezésének, a tudományos szemlélet erősítésének, valamint az álhírek és áltudományos tartalmak veszélyeire való figyelemfelhívásnak. Fontosnak tartják továbbá a kritikai gondolkodás fejlesztését, a tudatos állampolgári nevelést, valamint annak megértését, hogyan működik a média és a politikai rendszer.
Úgy vélik, egyértelművé kell tenni, hogy a történelemtanárok feladata nem csupán az ismeretátadás, hanem a diákok közéleti részvételre való felkészítése is. A demokratikus működés alapelveit szerintük a diákönkormányzatok tényleges részvételi tapasztalatain keresztül lehet a leghatékonyabban megtanítani.
Az állásfoglalás kitér a civil és szakmai szervezetek szerepére is. A TTE szükségesnek tartja az oktatáspolitikai egyeztető fórumok helyreállítását, a rendszeres szakmai véleményezés visszaállítását, valamint azt, hogy szakmai és civil szervezetek ismét tarthassanak programokat az iskolákban. Emellett fontosnak nevezik a működésükhöz szükséges alapvető állami finanszírozás biztosítását is.
A teljes állásfoglalást itt tudjátok elolvasni.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.