A Történelemtanárok Egylete javasolja a kötelező erkölcstan „tanításának” eltörlését és a hittan fakultatív oktatását

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.

A TTE állásfoglalást adott ki az oktatáspolitikai prioritásokról. Közleményükben sürgős feladatnak gondolják például:

  • a 2026/2027-es tanév tankönyvrendelési határidejének meghosszabbítását
    (pl. jún. 30-ig), továbbá bármely szakmailag megfelelő tankönyv használatának lehetővé tételét a tanórán,
  • a Pedagógus Teljesítményértékelési Rendszer (TÉR) és a Minőségirányítási Rendszer (MIR) azonnali felfüggesztését,
  • a kompetenciamérés rendszerének felülvizsgálatát, a történelem kompetenciamérés eltörlését.

Kötelező erkölcstan megszüntetése

Állásfoglalásuk alapelvei között hangsúlyosan jelenik meg az állam világnézeti semlegessége. Mint írják, az Alkotmánynak nem kellene kötelező értékrendet előírnia, a vallási és világnézeti hovatartozás pedig magánügy. Ennek részeként a kötelező erkölcstan oktatásának megszüntetését, valamint a hittan fakultatív formában történő tanítását javasolják.

A szervezet szerint az iskola célrendszerének egyértelmű meghatározása után lehetne kidolgozni a közoktatás átfogó, középtávú stratégiáját. Erre épülhetne egy új közoktatási törvény, majd az ahhoz igazodó Nemzeti Alaptanterv (NAT), végül pedig az ezekhez kapcsolódó kimeneti szabályozási rendszer, beleértve a vizsgák és teljesítménymérések kereteit is.

Két pedagógus felel majd a közoktatásért Lannert Judit minisztériumában

Történelemtanítás megújítása

A TTE különösen fontosnak tartja a történelemtanítás megújítását. Álláspontjuk szerint kiemelt szerepet kell kapnia a hiteles információk felismerésének és értelmezésének, a tudományos szemlélet erősítésének, valamint az álhírek és áltudományos tartalmak veszélyeire való figyelemfelhívásnak. Fontosnak tartják továbbá a kritikai gondolkodás fejlesztését, a tudatos állampolgári nevelést, valamint annak megértését, hogyan működik a média és a politikai rendszer.

Úgy vélik, egyértelművé kell tenni, hogy a történelemtanárok feladata nem csupán az ismeretátadás, hanem a diákok közéleti részvételre való felkészítése is. A demokratikus működés alapelveit szerintük a diákönkormányzatok tényleges részvételi tapasztalatain keresztül lehet a leghatékonyabban megtanítani.

Civilszervezetekkel való kapcsolat

Az állásfoglalás kitér a civil és szakmai szervezetek szerepére is. A TTE szükségesnek tartja az oktatáspolitikai egyeztető fórumok helyreállítását, a rendszeres szakmai véleményezés visszaállítását, valamint azt, hogy szakmai és civil szervezetek ismét tarthassanak programokat az iskolákban. Emellett fontosnak nevezik a működésükhöz szükséges alapvető állami finanszírozás biztosítását is.

A teljes állásfoglalást itt tudjátok elolvasni.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Campus life
Kovács Dóri

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna