„A mindennapos testnevelés nem fogyókúraprogram”
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást? Vezér-Kósa Katalin mesterpedagógus írása.
Heves vita alakult ki kedden az Országgyűlésben a mindennapos testnevelés jövőjéről. Dúró Dóra interpellációban kérdezte az oktatási és gyermekügyi minisztert arról, miért „tervezik a mindennapos testnevelés eltörlését”. Szerinte különösen fontos lenne megőrizni a rendszert egy olyan időszakban, amikor a gyerekek egyre több időt töltenek képernyők előtt. Felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte félrevezető azt állítani, hogy a mindennapos testnevelés nem javított a gyerekek egészségi állapotán.
Azt mondta, a túlsúlyos gyerekek számának növekedése elsősorban a Covid-időszak következménye volt, és a 2022-es „mélypont” óta javulás látható. A NETFIT-adatokra hivatkozva arról beszélt, hogy a lányok testtömegindexe az elmúlt években nem nőtt, a túlsúlyosság pedig 2012 óta nagyjából stagnál mindkét nemnél, miközben a diákok állóképessége javult. A képviselő szerint a Magyar Diáksport Szövetség elemzései azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű diákok fittségi állapota a legrosszabb, és azok az iskolák, ahol jobb a tanulók fizikai állapota, a kognitív felméréseken is jobban teljesítenek.
„A mindennapos testnevelés megtartása a minimum” – fogalmazott Dúró Dóra, aki szerint nem csökkenteni kellene a rendszert, hanem az infrastruktúrát fejleszteni.
Lannert Judit szerint a diákok is elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel
A felvetésekre Lannert Judit azt mondta, hogy félreértés történt, mert soha nem beszélt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről. Felidézte, hogy a miniszteri meghallgatásán arról beszélt: az alsó tagozaton rugalmasabb tanulásszervezést tennének lehetővé, és az iskolák nagyobb mozgásteret kapnának a testnevelés megszervezésében.
Ez korántsem jelenti a mindennapos testnevelés megszüntetését, de jelenlegi formájának átgondolását igen
– fogalmazott.
A miniszter ugyanakkor vitatta Dúró Dóra értelmezését a NETFIT-adatokról. Szerinte a mindennapos testnevelés bevezetése óta folyamatosan csökkent az „egészségzónában” lévő diákok aránya, miközben nőtt a túlsúlyos tanulók száma. Példaként azt mondta: a 14 éves fiúknál az egészségzónában lévők aránya 74 százalékról előbb 71-re, majd 69 százalékra csökkent, míg a túlsúlyosok aránya 9-ről 11-re, majd 13 százalékra nőtt.
A miniszter szerint a rendszer egyik fő problémája, hogy sok iskolában nem állnak rendelkezésre a megfelelő feltételek. Több helyen folyosón, udvaron, parkban vagy akár tanteremben tartják a foglalkozásokat, gyakran átöltözési lehetőség nélkül.
Azt is kiemelte, hogy a középiskolákban sok helyen úgynevezett „3+2-es rendszerben” szervezik a testnevelést, vagyis délutánra is kerülnek órák, ami szerinte időt vesz el az egyesületi sporttól.
Lannert Judit arról is beszélt, hogy a jelenlegi szabályozás túl mereven kezeli az iskolán kívüli sportolást, mert a mindennapos testnevelés kiváltása versenyzői státuszhoz kötött. Szerinte emiatt előfordulhat, hogy a diákok abbahagyják korábbi sportegyesületi tevékenységeiket. A KSH adataira hivatkozva azt mondta: csökkent a fiatalok egyesületi tagsága.
A miniszter szerint az Oktatási és Gyermekjogi Minisztérium tanácskozásán részt vevő diákszervezetek képviselői is elégedetlenségüket fejezték ki a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban, és nagyobb beleszólást szeretnének az iskolai sportolási lehetőségekbe.
Dúró Dóra a válasz után azt mondta: nem tudja elfogadni a miniszter érvelését. A Mi Hazánk politikusa szerint sok gyerek kizárólag az iskolában jut sportolási lehetőséghez, ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy ezt „csökkentsék vagy az iskola hatáskörébe helyezzék”.
