Egy nagyobb városnyi külföldi diák tanul már magyar egyetemen

Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.

A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy 2015 és 2025 között 23 ezerről 44 ezer főre emelkedett a külföldi hallgatók száma a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzéseken, így arányuk az összes hallgatói létszámon belül 11,8-ról 19,8%-ra emelkedett.

A legtöbb külföldi diák, mintegy 30 százalékuk az egészségügy, szociális gondoskodás képzési területen tanult, de a gazdasági (11,5%), a társadalomtudományi (9,9%), az informatikai (9,3%) és a műszaki (8,6%) szakok is népszerűek voltak.

A legtöbben az előző tanévhez hasonlóan az alábbi országokból érkeztek 2025-ben:

  • Németország (3,3 ezer fő)
  • Kína (2,9 ezer fő)
  • Irán (1,9 ezer fő)
  • Törökország (1,9–1,9 ezer fő)

Ehhez képest azt is érdemes megjegyezni, hogy a külföldi egyetemre járó magyar diákok száma is megugrott. Az Engame Akadémia felmérése szerint 2017-ben még alig 14 000 magyar diák tanult külföldön, ehhez képest a 2024/25-ös tanévre a számuk már átlépte a 18 ezret. Ez mintegy 30 százalékos növekedést jelent hét év alatt.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.