Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb felmérése azt vizsgálta, hogy a 2023-ban végzett egyetemisták milyen mértékben használják jelenlegi munkájuk során a tanulmányaik alatt megszerzett tudást és kompetenciákat. A válaszadók öt lehetőség közül választhattak: teljes mértékben, nagymértékben, közepes mértékben, kevéssé, illetve egyáltalán nem.
Az adatok alapján megnéztük, hogy az egyes képzési területeken végzettek mekkora arányban jelölték azt, hogy egyáltalán nem tudják hasznosítani a diplomájukkal megszerzett ismereteket a munkájukban.
Mennyit ér a bölcsészdiploma? Mutatjuk, mire számíthattok pályakezdőként
A legkedvezőbb eredmény az orvos- és egészségtudományi területen született, ahol a válaszadók mindössze 4,7 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem használja a tanultakat. Ezzel szemben jóval magasabb azok aránya, akik egyáltalán nem tudják hasznosítani a megszerzett tudást a művészeti és a művészetközvetítési képzési területeken.
Bruttóban még mindig nem éri el a 300 ezer forintot, nettóban adókedvezmények nélkül pedig 200 ezer azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a két legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek. Mutatjuk, mely diplomákkal számíthattok az egyetem után a legalacsonyabb fizetésekre.
A válaszadók ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy jelenlegi munkájuk során egyáltalán nem hasznosítják a tanulmányaik alatt megszerzett tudást.
Agrár: 15,6%
Államtudomány: 9,9%
Bölcsészettudomány: 13,8%
Gazdaságtudományok: 7,7%
Informatika: 5,1%
Jogi: 9,8%
Műszaki: 5,6%
Művészet: 22,2%
Művészetközvetítés: 18,2%
Orvos- és egészségtudomány: 4,7%
Pedagógusképzés: 6,4%
Sporttudomány: 17,0%
Társadalomtudomány: 15,0%
Természettudomány: 17,3%
Érdemes megjegyezni, hogy kutatásban az alap-, a mester- és az osztatlan képzésekben végzettek válaszai egyaránt szerepelnek, így az eredmények átfogó képet adnak arról, hogyan alakul a frissdiplomások és a munkaerőpiac közötti illeszkedés.
Jó pár szakon garantáltan megéri mesterdiplomát is szerezni. A legjobban fizető képzések között van államtudomány, informatika, de műszaki, illetve orvos- és egészségtudományi is.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
