Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb felmérése azt vizsgálta, hogy a 2023-ban végzett egyetemisták milyen mértékben használják jelenlegi munkájuk során a tanulmányaik alatt megszerzett tudást és kompetenciákat. A válaszadók öt lehetőség közül választhattak: teljes mértékben, nagymértékben, közepes mértékben, kevéssé, illetve egyáltalán nem.
Az adatok alapján megnéztük, hogy az egyes képzési területeken végzettek mekkora arányban jelölték azt, hogy egyáltalán nem tudják hasznosítani a diplomájukkal megszerzett ismereteket a munkájukban.
Mennyit ér a bölcsészdiploma? Mutatjuk, mire számíthattok pályakezdőként
A legkedvezőbb eredmény az orvos- és egészségtudományi területen született, ahol a válaszadók mindössze 4,7 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem használja a tanultakat. Ezzel szemben jóval magasabb azok aránya, akik egyáltalán nem tudják hasznosítani a megszerzett tudást a művészeti és a művészetközvetítési képzési területeken.
Bruttóban még mindig nem éri el a 300 ezer forintot, nettóban adókedvezmények nélkül pedig 200 ezer azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a két legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek. Mutatjuk, mely diplomákkal számíthattok az egyetem után a legalacsonyabb fizetésekre.
A válaszadók ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy jelenlegi munkájuk során egyáltalán nem hasznosítják a tanulmányaik alatt megszerzett tudást.
Agrár: 15,6%
Államtudomány: 9,9%
Bölcsészettudomány: 13,8%
Gazdaságtudományok: 7,7%
Informatika: 5,1%
Jogi: 9,8%
Műszaki: 5,6%
Művészet: 22,2%
Művészetközvetítés: 18,2%
Orvos- és egészségtudomány: 4,7%
Pedagógusképzés: 6,4%
Sporttudomány: 17,0%
Társadalomtudomány: 15,0%
Természettudomány: 17,3%
Érdemes megjegyezni, hogy kutatásban az alap-, a mester- és az osztatlan képzésekben végzettek válaszai egyaránt szerepelnek, így az eredmények átfogó képet adnak arról, hogyan alakul a frissdiplomások és a munkaerőpiac közötti illeszkedés.
Jó pár szakon garantáltan megéri mesterdiplomát is szerezni. A legjobban fizető képzések között van államtudomány, informatika, de műszaki, illetve orvos- és egészségtudományi is.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
