Ezeken a képzési területeken végzett pályakezdők veszik legkevésbé hasznát a diplomájuknak

Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb felmérése azt vizsgálta, hogy a 2023-ban végzett egyetemisták milyen mértékben használják jelenlegi munkájuk során a tanulmányaik alatt megszerzett tudást és kompetenciákat. A válaszadók öt lehetőség közül választhattak: teljes mértékben, nagymértékben, közepes mértékben, kevéssé, illetve egyáltalán nem.

Az adatok alapján megnéztük, hogy az egyes képzési területeken végzettek mekkora arányban jelölték azt, hogy egyáltalán nem tudják hasznosítani a diplomájukkal megszerzett ismereteket a munkájukban.

Mennyit ér a bölcsészdiploma? Mutatjuk, mire számíthattok pályakezdőként

A legkedvezőbb eredmény az orvos- és egészségtudományi területen született, ahol a válaszadók mindössze 4,7 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem használja a tanultakat. Ezzel szemben jóval magasabb azok aránya, akik egyáltalán nem tudják hasznosítani a megszerzett tudást a művészeti és a művészetközvetítési képzési területeken.

A válaszadók ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy jelenlegi munkájuk során egyáltalán nem hasznosítják a tanulmányaik alatt megszerzett tudást.

  • Agrár: 15,6%
  • Államtudomány: 9,9%
  • Bölcsészettudomány: 13,8%
  • Gazdaságtudományok: 7,7%
  • Informatika: 5,1%
  • Jogi: 9,8%
  • Műszaki: 5,6%
  • Művészet: 22,2%
  • Művészetközvetítés: 18,2%
  • Orvos- és egészségtudomány: 4,7%
  • Pedagógusképzés: 6,4%
  • Sporttudomány: 17,0%
  • Társadalomtudomány: 15,0%
  • Természettudomány: 17,3%

Érdemes megjegyezni, hogy kutatásban az alap-, a mester- és az osztatlan képzésekben végzettek válaszai egyaránt szerepelnek, így az eredmények átfogó képet adnak arról, hogyan alakul a frissdiplomások és a munkaerőpiac közötti illeszkedés.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.