Ezeken a képzési területeken végzett pályakezdők veszik legkevésbé hasznát a diplomájuknak

Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb felmérése azt vizsgálta, hogy a 2023-ban végzett egyetemisták milyen mértékben használják jelenlegi munkájuk során a tanulmányaik alatt megszerzett tudást és kompetenciákat. A válaszadók öt lehetőség közül választhattak: teljes mértékben, nagymértékben, közepes mértékben, kevéssé, illetve egyáltalán nem.

Az adatok alapján megnéztük, hogy az egyes képzési területeken végzettek mekkora arányban jelölték azt, hogy egyáltalán nem tudják hasznosítani a diplomájukkal megszerzett ismereteket a munkájukban.

Mennyit ér a bölcsészdiploma? Mutatjuk, mire számíthattok pályakezdőként

A legkedvezőbb eredmény az orvos- és egészségtudományi területen született, ahol a válaszadók mindössze 4,7 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem használja a tanultakat. Ezzel szemben jóval magasabb azok aránya, akik egyáltalán nem tudják hasznosítani a megszerzett tudást a művészeti és a művészetközvetítési képzési területeken.

A válaszadók ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy jelenlegi munkájuk során egyáltalán nem hasznosítják a tanulmányaik alatt megszerzett tudást.

  • Agrár: 15,6%
  • Államtudomány: 9,9%
  • Bölcsészettudomány: 13,8%
  • Gazdaságtudományok: 7,7%
  • Informatika: 5,1%
  • Jogi: 9,8%
  • Műszaki: 5,6%
  • Művészet: 22,2%
  • Művészetközvetítés: 18,2%
  • Orvos- és egészségtudomány: 4,7%
  • Pedagógusképzés: 6,4%
  • Sporttudomány: 17,0%
  • Társadalomtudomány: 15,0%
  • Természettudomány: 17,3%

Érdemes megjegyezni, hogy kutatásban az alap-, a mester- és az osztatlan képzésekben végzettek válaszai egyaránt szerepelnek, így az eredmények átfogó képet adnak arról, hogyan alakul a frissdiplomások és a munkaerőpiac közötti illeszkedés.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.