Ezeken a képzési területeken végzett pályakezdők veszik legkevésbé hasznát a diplomájuknak

Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb felmérése azt vizsgálta, hogy a 2023-ban végzett egyetemisták milyen mértékben használják jelenlegi munkájuk során a tanulmányaik alatt megszerzett tudást és kompetenciákat. A válaszadók öt lehetőség közül választhattak: teljes mértékben, nagymértékben, közepes mértékben, kevéssé, illetve egyáltalán nem.

Az adatok alapján megnéztük, hogy az egyes képzési területeken végzettek mekkora arányban jelölték azt, hogy egyáltalán nem tudják hasznosítani a diplomájukkal megszerzett ismereteket a munkájukban.

Mennyit ér a bölcsészdiploma? Mutatjuk, mire számíthattok pályakezdőként

A legkedvezőbb eredmény az orvos- és egészségtudományi területen született, ahol a válaszadók mindössze 4,7 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem használja a tanultakat. Ezzel szemben jóval magasabb azok aránya, akik egyáltalán nem tudják hasznosítani a megszerzett tudást a művészeti és a művészetközvetítési képzési területeken.

A válaszadók ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy jelenlegi munkájuk során egyáltalán nem hasznosítják a tanulmányaik alatt megszerzett tudást.

  • Agrár: 15,6%

  • Államtudomány: 9,9%

  • Bölcsészettudomány: 13,8%

  • Gazdaságtudományok: 7,7%

  • Informatika: 5,1%

  • Jogi: 9,8%

  • Műszaki: 5,6%

  • Művészet: 22,2%

  • Művészetközvetítés: 18,2%

  • Orvos- és egészségtudomány: 4,7%

  • Pedagógusképzés: 6,4%

  • Sporttudomány: 17,0%

  • Társadalomtudomány: 15,0%

  • Természettudomány: 17,3%

Érdemes megjegyezni, hogy kutatásban az alap-, a mester- és az osztatlan képzésekben végzettek válaszai egyaránt szerepelnek, így az eredmények átfogó képet adnak arról, hogyan alakul a frissdiplomások és a munkaerőpiac közötti illeszkedés.

 

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.