Bruttóban még mindig nem éri el a 300 ezer forintot, nettóban adókedvezmények nélkül pedig 200 ezer azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a két legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek. Mutatjuk, mely diplomákkal számíthattok az egyetem után a legalacsonyabb fizetésekre.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös legfrissebb felmérése szerint - amely a 2022/2023-as tanévben végzetteket is vizsgálta - az alábbi tíz alapszakos diplomával lehetett átlagosan bruttóban a legkevesebbet keresni 2024-ben:
Ha az összegeket nézzük, akkor láthatjuk, hogy az első két diplomás fizetés összege bruttóban még a 300 ezer forintot sem éri el, ami nettóban adókedvezmények nélkül nem éri el a 200 ezer forintot.
Érdekes, hogy a tavalyi top10-es listához hasonlóan egy kivétellel ismét csak művészeti vagy művészetközvetítési képzések kerültek be a legrosszabbul fizető diplomák közé.
A legalacsonyabb fizetésre a zenekultúra alapszakon végzettek számíthattak. Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2022/2023-as tanévben a zenekultúra BA-diplomások 26 százaléka ment tovább mesterre valamilyen másik szakon, 63 százalékuk nem folytatta a tanulmányait, és a maradék mintegy 11 százalék valamilyen szakirányú továbbképzést végzett el.
Az alapszakos animáció diploma az előző évi harmadik hely után idén a második helyet szerezte meg. Viszont jó hír, hogy tavalyhoz képest már bruttó 4 ezer forinttal magasabb kezdőfizetésre számíthattak a frissen végzettek. Nem mindenki állt munkába rögtön az egyetem után, 42 százaléka a diákoknak továbbment mesterre. Ezen a szakon ugyanis a mesterdiplomás fizetés bruttóban mintegy 115 ezer forinttal több, mintegy 412 116 forint.
A mozgókép és médiaismeret, a fotográfia illetve a képi ábrázolás idén is bekerült a legrosszabbul fizetett alapszakos diplomák közé, de pozitívum, hogy mindegyik esetben, ha csak néhány tízezer forinttal is, de nőttek egy év alatt az átlagbérek.
Nagy meglepetésre, a top10-es listára egyetlen műszaki képzés, a repülőmérnöki is felkerült, és közülük egyetlen hallgató sem ment tovább mesterre.
A legjobban fizető diplomákkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
