Továbbra is az államtudományi képzések viszik a prímet, ha a pályakezdő diplomások fizetését nézzük – derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adataiból. Ugyanakkor nem csak ezen a területen lehet kimagasló kezdőbérre számítani: egyes műszaki és informatikai szakokon végzettek bruttó átlagkeresete is megközelíti az államtudományi diplomákhoz kapcsolódó fizetéseket.
A DPR az Adminisztratív Adatbázisok Egyesítésére (AAE) épül, amely lehetővé teszi, hogy a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) szereplő hallgatói adatokat anonim módon összekapcsolják más államigazgatási nyilvántartások – például a NAV, a NEAK vagy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium – tényleges adataival. Ennek köszönhetően pontos képet kaphatunk arról, hogyan alakul a végzettek munkaerőpiaci helyzete: mennyit keresnek, mennyi idő alatt helyezkednek el, és milyen státuszban dolgoznak. Megnéztük a leújabb, 2025-ös felmérést, melyben a 2022/23-as tanévben abszolutóriumot szerzett hallgatók adatait vizsgálták.
Ezekek a diplomákkal kereshetnek a legjobban a pályakezdők:
Államtudományi képzések
Műszaki képzések
Mennyi idő alatt találnak munkát a friss diplomások?
Nemcsak a fizetések, hanem az elhelyezkedés gyorsasága is beszédes adat. A DPR szerint az állami légiközlekedési diplomát szerzők gyakorlatilag azonnal munkába állnak: esetükben az első állás megtalálásáig eltelt idő 0,00 hónap. Ugyanezt mérték a katonai logisztika és a katonai vezető képzéseknél is. Összességében az államtudományi képzési területen végzettek átlagosan kevesebb mint egy hónap – egészen pontosan 0,73 hónap – alatt találnak munkát.
A műszaki területen valamivel hosszabb, de továbbra is kifejezetten rövid a munkakeresési idő: az átlag 1,31 hónap, míg a járműmérnökök esetében ennél is gyorsabb, 1,19 hónapos elhelyezkedést mértek. Az informatikai diplomások pedig szintén gyorsan lépnek be a munkaerőpiacra: ezen a területen átlagosan 1,02 hónap telik el az első munkahely megtalálásáig.
Segítség a pályaválasztáshoz
Közben elindult a felsőoktatási felvételi jelentkezés a szeptemberben induló képzésekre. Ha még bizonytalanok vagytok abban, milyen irányba tanuljatok tovább, a DPR adatbázisa hasznos kapaszkodót adhat: megnézhetitek, mely diplomákkal lehet a legjobban keresni, és azt is, hogy átlagosan mennyi idő alatt tudnak elhelyezkedni a friss végzettek az egyes területeken.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
