Kiderült, miért nem annyira hűséges a Z generáció a munkahelyéhez

Csak minden második Z generációs fiatal maradna hosszabb távon egyetlen munkahelynél, míg az idősebb korosztályok több mint 70 százaléka még mindig hisz abban, hogy egy cégnél is lehet élethosszig tartó karriert tervezni.

A Quantum Digitális Diákszövetkezet, a SteiGen, a PwC és a Diverzum közös kutatása a Z generáció (az 1997 és 2012 között születettek) munkahelyi attitűdjeit vizsgálta, több mint 2500 fő részvételével.

Ebből kiderült, hogy a fiatalok értékrendje markánsan eltér a korábbi generációkétól: miközben az X és Y generáció 71 százaléka hisz abban, hogy akár egyetlen munkahelynél is kiteljesedhet a karrierje, addig a Z-seknek csak 49 százaléka látja így. A többség (51%) inkább a többcéges tapasztalatot és a gyors fejlődési lehetőséget fontosabbnak tartja..

A munkahely kiválasztásakor a biztonság továbbra is kulcsszó, de másképp, mint korábban. A Z generáció 61 százaléka olyan stabil, kiszámítható munkahelyet keres, ahol a munka-magánélet egyensúlya is megvalósulhat – ugyanakkor nem kíván hosszú távon elköteleződni.

Az „életre szóló lojalitás” helyett a fejlődést és a rugalmasságot tartják értéknek: a 18 év alattiak 57 százaléka kifejezetten projektalapú, rugalmas foglalkoztatási formában gondolkodik.

A Z generáció megtanulta, hogy számára nem kifizetődő az egyoldalú hűség. Sokuk látta, hogy a szüleiket lojalitásuk ellenére is elbocsátották

– mondta Steigervald Krisztián, a SteiGen alapítója és generációkutató.

A fiatalok számára az élethosszig tartó tanulás nem puszta jelszó, hanem életstratégia. 58 százalékuk „rendkívül fontosnak” tartja az új ismeretek megszerzését, és ennek megfelelően alakítja karrierútját. A motiváció egyik legerősebb forrása az elismerés: 32 százalékuk számára fontos, hogy „sokan tiszteljék és csodálják” őket. Ez a visszajelzés-igény a munkahelyi kultúrában is meghatározóvá válik.

A kutatásból kiderül, hogy a munkahelyváltások leggyakoribb oka minden korosztályban a jobb munka–magánélet egyensúly keresése volt, de a Z generáció ezt még tudatosabban kezeli. Több mint felük (51%) a karrier és a család összehangolását tekinti fő célnak. A tudatosság az élet más területein is megmutatkozik:

53 százalékuk kiemelten figyel az egészséges életmódra

, 71 százalékuk pedig a betegségek megelőzését tartja szem előtt.

A tanulmány szerint az olyan vállalatok lesznek sikeresek a jövőben, amelyek a fejlődést, a rugalmasságot és a jóllétet egyszerre tudják biztosítani.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.