A "való életre" nevelné a gyerekeit a Z generáció

Egy friss kutatás szerint más a nevelési stílusuk a korábbi generációkhoz képest.

  • Székács Linda

Többféle nevelési stílust ötvözve a "való életre" nevelik a gyerekeiket a Z generációs fiatalok egy 2000 fő bevonásával végzett reprezentatív amerikai felmérés szerint, melynek során 0-6 éves gyerekek szüleit kérdezték a nevelési stílusukról.

A kutatásban arra jöttek rá, hogy az 1980-as, 90-es években született Y generációval ellentétben a legfiatalabb szülők nem az úgynevezett gyengéd nevelést részesítik előnyben, beleértve ebbe az empátia és a megértés fontosságának hangsúlyozását, hanem azt, hogy a gyerekük talpraesett legyen.

Ehhez fontos

  • a generációkon átívelő traumák begyógyítása,
  • a mérgező szokások megszakítása,
  • az erős érzelmi kötelék és kötődés kialakítása,
  • az ok-okozati összefüggések előtérbe helyezése.

Magyarul tehát az, hogy a gyerekek értsék; mindennek, amit tesznek, következményei vannak. Mindebben pedig leginkább a saját megérzéseikre hagyatkoznak.

„A felmérés szerint a szülők közel fele (47%) bízik a saját megérzéseiben, amikor szülői tanácsokról és útmutatásról van szó” – mondta Joy Turner, a kutatást végző Kiddie Academy oktatási alelnöke. „A szülők együtt tanulnak gyermekeikkel, keresik a legjobb módot egymás támogatására, és alkalmazkodnak az út során.”

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde