Balatoni Katalin szerint veszélyes lenne visszaadni az iskolákat az önkormányzatoknak

Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.

Vissza az önkormányzatokhoz az iskolákat! – mondják sokan meggyőződésből. Miért ne?” – írta Facebook-oldalán Balatoni Katalin, az Orbán-kormány miniszteri biztosa. Balatoni szerint többek között azért nem lenne jó megoldás visszaadni az iskolákat az önkormányzatoknak, mert sok helyen nem gondoskodnak megfelelően az oktatási intézményekről, illetve nincs meg az ehhez szükséges szakmai, szakértői háttér.

A bejegyzéshez a Hír TV-nek adott interjújából is megosztott egy részletet, amelyben úgy fogalmazott, szerinte „felépített kommunikáció”, hogy csak az önkormányzatoknál lennének jó kezekben az iskolák.

Szó sincs róla. Én akkor még nem voltam a kormányzatban, de utólag pontosan szembesültem azzal, hogy mennyire hanyagolták el az épületeket, mennyire nem tudtak szakmailag helytállni. Honnan tudna mondjuk egy polgármester vagy egy jegyző az oktatás területén helytállni? Egy kisebb településen ez hatalmas gond

 – mondta.

Balatoni az önkormányzati fenntartásban működő óvodákat hozta fel példaként: mint fogalmazott, munkája során folyamatosan olyan visszajelzésekkel találkozott, amelyek szerint az intézmények nem kapnak megfelelő szakmai segítséget a településvezetéstől, egyes esetekben pedig inkább akadályozzák a munkájukat. Hozzátette, találkozott olyan településekkel is, ahol a vezetés fontosnak tartotta, hogy megfelelő szakember foglalkozzon az óvodák vagy az iskolák ügyeivel, összességében azonban szerinte „rendkívül nagy szakértelembeli hiány” van ezen a területen.

A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy amikor egy településen spórolni kell, annak szerinte az oktatás is kárát láthatja.

Mindig valamin ugye spórolni kell, mindig valamin le kell húzni, akkor az legyen mondjuk a pedagógusoknak a bére, az legyen az oktatási intézménynek az eszköze vagy a felújítása. És ebből emelte ki a Fidesz-kormányzat az iskolákat

 

– fogalmazott, és hozzátette: találkozott olyan óvodaigazgatóval, aki az intézmények központibb fenntartását szorgalmazta.

Rengeteg óvodaigazgató ebben a két és fél évemben szinte könyörgött, hogy legyen valami központibb átvétele az óvodáknak is, mert nem jutnak dűlőre a településeiken

– mondta, hozzátéve, hogy szerinte az önkormányzati fenntartásnak „rendkívül sok veszélye van”.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.