Az egyeztetéseken részt vett Dr. Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár és Dr. Czeti István, az egyházi és felekezeti kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is.
A miniszter több szervezet és intézmény képviselőivel is találkozott, amelyek mind azért dolgoznak, hogy a gyerekek a lehető legjobb támogatást kaphassák életük első éveiben. A megbeszélések során szó esett az óvodák mindennapi működéséről, a rugalmas iskolakezdésről, az óvodákban dolgozó szakemberek helyzetéről, a pedagógiai szakszolgálatok feladatairól, valamint az óvodai bullying jelenségéről.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőivel folytatott tárgyalások is rávilágítottak a rendszerszintű problémákra. Korábbi közös szakmai tervezetükben a két szakszervezet többek között az iskolaérettségi döntés rendszerének átalakítását, a szakember-ellátottság javítását és az adminisztráció csökkentését sürgették.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
A pedagógiai szakszolgálatok főigazgatói beszámoltak a saját területükön tapasztalt nehézségekről, különös tekintettel a szakemberhiányra és az ellátási igények változására. Hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy a gyerekek időben megkapják a szükséges segítséget. A szakszolgálatok dolgozói korábban már kétségbeesett nyilatkozatban hívták fel a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb szakemberre egyre több gyerek jut, és a megnövekedett feladatok miatt a terápiás ellátásra is kevesebb idő jut.
Az elmúlt években folyamatosan növekedett az ellátást igénylő gyerekek száma, miközben egyre kevesebb a megfelelő szakember. A pedagógiai szakszolgálatokra egyre több munka hárul, ami így a legfontosabb feladatuktól, a terápiától veszi el az időt.
Az egyeztetésen szóba került az óvoda–iskola átmenet mellett az eltérő pedagógiai megközelítések és az Óvodai nevelés országos alapprogramja is. A korábbi felmérések szerint egyre több iskolaéretlen gyerek kerül iskolába, ami hosszú távon tanulási és beilleszkedési problémákhoz vezethet.
Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0y7CDwHQjbKz4SD36jqpCFYP2cPnAfCiyBaRfhuD8ikyGyT8KYqzX6EomzAqBhTagl&id=61589397058487
A megbeszélések során Dr. Kereki Judit államtitkár a kora gyermekkori intervenció fontosságát emelte ki, melynek célja a gyermekek fejlődési nehézségeinek korai felismerése és kezelése. Lannert Judit oktatási miniszter korábban is hangsúlyozta a szakszervezeti jogok helyreállítását és a párbeszéd fontosságát az oktatásügyben.
Egyre több diák küzd súlyos mentális problémákkal, miközben az iskolapszichológusok túlterheltek, kevesen vannak, és sokan pályaelhagyást fontolgatnak.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A szakmai párbeszéd folytatódik: a PSZ és a PDSZ képviselőivel a jövőben is rendszeres egyeztetések várhatók. Emellett közös munkacsoport indul a pedagógiai szakszolgálatokkal, és augusztus végén kérdőívben is megkérdezik az ott dolgozó szakembereket. Szeptember második felében az egyházi fenntartók bevonásával folytatódik a munka. A cél a közös megoldások keresése, nem csupán az intézményekről való beszélgetés.