Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az elmúlt években folyamatosan növekedett az ellátást igénylő gyerekek száma, miközben egyre kevesebb a megfelelő szakember. A pedagógiai szakszolgálatokra egyre több munka hárul, ami így a legfontosabb feladatuktól, a terápiától veszi el az időt.
Szeretnénk felhívni a társadalom és az oktatásirányítás figyelmét az oktatási rendszer válságos állapotára. Ennek egyre súlyosbodó következményeit nap mint nap tapasztaljuk a munkánk során
– fogalmaznak a szakszolgálati dolgozók abban a szakmai nyilatkozatban, amelyet pár nap alatt közel ezren írtak alá. A helyzetértékelésük szerint 2013 előtt a pedagógiai szakszolgálatok nevelési tanácsadóként működtek, és önálló intézményekként végezték a feladataikat, 2013-ban az állami intézményfenntartó központ alá kerültek. Kilenc szakfeladatot kell ellátniuk, ezzel együtt pedig egyre kevesebb idejük jut a rászorulók valódi ellátására.
Az átszervezéssel párhuzamosan elindult egy folyamat, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakértői bizottsági tevékenység, és egyre kevesebbet a terápiás ellátás
– írják. Bár a köznevelési törvény kimondja, hogy a gyerekeknek és tanulóknak joga van ahhoz, hogy életkortól függetlenül az intézményhez forduljanak segítségért, elmondásuk szerint a pedagógiai szakszolgálatok mégis egyre kevésbé tudják biztosítani a megfelelő ellátást - emelik ki.
A legfőbb problémát az okozza, hogy egyre több gyermek szorul fejlesztő foglalkozásra, legyen szó beszédterápiáról vagy részképességekkel összefüggő problémákról, miközben növekszik a pszichológiai ellátást igénylők száma is. Szakember híján ugyanis az egészségügyhöz tartozó pszichiátriai gondozók és a gyermekvédelmisek is a pedagógiai szolgálatokhoz irányítják az autizmussal vagy szorongással küzdő, esetleg bántalmazott és elhanyagolt gyerekeket, akiket tapasztalat és speciális tudás hiányában csak korlátozottan képesek ellátni.
Pedig a pedagógiai szakszolgálatok esetében is óriási a munkaerőhiány. Nincs elegendő szakember mozgásfejlesztésre, a logopédusok pedig gyakran óvodapszichológusokként is funkcionálnak, ami így az iskoláktól és a terápiáktól veszi el az időt. "Összességében tehát egyre kevesebb szakemberre egyre több gyerek jut, akik így nem kapják meg a megfelelő ellátást. Emiatt szükségesnek tartjuk, hogy meginduljon a társadalmi párbeszéd az oktatási rendszer reformjáról a gyermekek és családjaik érdekében, és szolidaritást vállalunk mindazokkal, akik ezért velünk együtt felszólalnak és kiállnak" - összegzik.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.