Hiába kapnának nagyobb szabadságot a pedagógusok, az oktatási reformokról a szülőket lehetne a legnehezebb meggyőzni. Különösen a megszokott érdemjegyek helyett bevezetett szöveges értékelés, valamint az érettségi és az iskolarendszer átalakítása válthatna ki ellenállást. Erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV Startban a Civil Közoktatási Platform reformjavaslata kapcsán.
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
Nagyobb önállóságot kaphatnak az oktatási intézmények, változhat a vezetők kiválasztása és az iskolák finanszírozása is. Sinka Edit, a Klebelsberg Központ elnöke szerint a központ a jövőben kevésbé lesz operatív, irányító szereplő, és inkább szakmai támogató szervezetként működik majd az iskolarendszerben.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Nem lehet mindent rögtön megváltoztatni, de már azonnal intézkedésekkel is minőségi javulást lehetne elérni – figyelmeztetett a Civil Közoktatási Platform szakmai közössége, akik szerint egy hosszabb távú oktatási reformot alaposan elő kell készíteni.
Romániában kísérleti jelleggel új kerettantervet vezetnek be a középiskolákban, amelynek célja a diákok és tanárok számára is rugalmasabb, élményszerűbb és gyakorlatiasabb oktatási környezet megteremtése. A reform lényege, hogy ne egy merev, minden iskolára kötelező tantervet írjon elő az állam, hanem lehetőséget adjon az intézményeknek innovatív tantervi struktúrák kipróbálására.
A brit kormány több mint tíz év után bejelentette az első tantervi reformját. Mostantól minden gyerek számára elérhető lesz a zene és művészetek tanulása az iskolákban.
A szlovák parlament elfogadta Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter reformjavaslatait, amelyek jelentős változásokat hoznak a szlovákiai iskolások életében.
Február 15-én tartotta az évértékelő beszédét Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) elnöke. A kongresszuson Magyar az egészségügy, a gazdaság és a vidékfejlesztés mellett az oktatással kapcsolatban is számos ígéretet fogalmazott meg. A beszédét rögtön azzal indította; versenyképes és mindenki által hozzáférhető oktatás nélkül nincs magyar jövő.
Egyedül az egészségügyön változtatnának többen a Republikon friss kutatása szerint.
A természet adta lehetőségekre is gondolni kell, amikor szóba kerül az oktatás reformja, mert a szabadban elérhető dolgokat több módon is be lehet vonni a tanulási folyamatba. Az egyik ilyen kezdeményezés a Zöld Csiga program egy kecskeméti iskolában.
Szeptembertől 40 iskolában vezetik be az Állami Oktatási Programot, a 2026/2027-es tanévtől viszont már az összes tanulót érinti a változás.
„A pedagógusok, diákok, szülők és civilek nem maradnak csöndben mindaddig, amíg a kormány nem kezdeményez érdemi párbeszédet az oktatás megújításáról!” - ígérték a szervezetek.
Az elmúlt években folyamatosan növekedett az ellátást igénylő gyerekek száma, miközben egyre kevesebb a megfelelő szakember. A pedagógiai szakszolgálatokra egyre több munka hárul, ami így a legfontosabb feladatuktól, a terápiától veszi el az időt.
