Új, iskolákra szabott, "szellősebb" kerettantervet próbálnak ki Romániában

Romániában kísérleti jelleggel új kerettantervet vezetnek be a középiskolákban, amelynek célja a diákok és tanárok számára is rugalmasabb, élményszerűbb és gyakorlatiasabb oktatási környezet megteremtése. A reform lényege, hogy ne egy merev, minden iskolára kötelező tantervet írjon elő az állam, hanem lehetőséget adjon az intézményeknek innovatív tantervi struktúrák kipróbálására.

A 2026–2027-es tanévben új kerettantervek, friss tantervek és tankönyvek várják a kilencedikeseket, egyes intézmények pedig a kísérleti programban is részt vehetnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatásért felelős alelnöke elmondta a Maszol-nak, milyen változásokra készülhetnek a diákok, és milyen kihívásokkal szembesülnek az iskolák.

Az új tantervek célja, hogy „szellősebbé” tegyék a tananyagot, és nagyobb összhangot biztosítsanak a tantárgyak, illetve a különböző oktatási szintek között. A volt oktatási miniszter, Daniel David szerint az új kerettantervek célja, hogy a minőség élvezzen előnyt a mennyiséggel szemben.

A kísérleti kerettanterv

szabad kezet ad az iskoláknak főként abban, hogy az óraszámokról döntsön. Az iskola határozza meg, hogy – egy adott intervallumon belül – az egyes tantárgyakat hány órában oktatja

– magyarázta Mihályfalvi.

„Emellett lehetővé teszi tehetséggondozás céljából a csoportos foglalkozásokat. Ugyanakkor megengedi például, hogy a nyelvórákat ne osztályonként, hanem tudásszint szerint szervezzék meg, vagyis a diákokat külön csoportokba sorolhatják attól függően, milyen szinten beszélik az adott nyelvet” – tette hozzá.

Pexels

"Az iskolák nem igazán vannak felkészülve az ennyire szabad döntéshozatalokra"

A kísérleti kerettanterv a diákokat és az iskolákat is komoly feladat elé állítja. A résztvevő intézményeknek négyéves programban kell gondolkodniuk, és a változtatásokat a teljes tanári kar, a diákok és a szülők körében is egyeztetniük kell. „Egyrészt sok munkával jár. Akik részt vennének, azoknak négyéves programban kell gondolkodniuk, egészen 12-ik osztályig. Ugyanakkor az iskoláknak konzultálniuk kell az összes végleges állású tanárral, nekik is el kell fogadniuk, majd a szülőkkel, és a diákokkal is konzultációt kell tartani, és mindenkinek el kell fogadnia az innovációt. Ez egy nagyon nagy lépés” – jegyezte meg Mihályfalvi Katalin.

Hozzátette, hogy „az iskolák nem igazán vannak felkészülve az ennyire szabad döntéshozatalokra”, de optimista: véleménye szerint lesz olyan intézmény, amely megpróbálja és belevág, a következő tanévekben pedig további iskolák csatlakozhatnak, hiszen a kísérleti program nemcsak egy évre szól.

Csökkentené a kormány az órabéreket, ezért bojkottálhatják a tanévkezdést Romániában az oktatási szakszervezetek

Több magyar tannyelvű iskola is jelentkezett

Az oktatási minisztérium kísérleti kerettanterv projektjében országos szinten mintegy harminc középiskola jelentkezett, köztük három magyar tannyelvű: az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági Líceum és a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum.

Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke szerint ez „várakozáson felüli teljesítmény”, hiszen az elmúlt években csak elvétve csatlakoztak magyar iskolák a hasonló programokhoz, és kiemelte, hogy az RMDSZ és a Communitas Alapítvány a továbbiakban is támogatja az intézményeket a kísérleti tantervek gyakorlati megvalósításában.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.