Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A 2026–2027-es tanévben új kerettantervek, friss tantervek és tankönyvek várják a kilencedikeseket, egyes intézmények pedig a kísérleti programban is részt vehetnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatásért felelős alelnöke elmondta a Maszol-nak, milyen változásokra készülhetnek a diákok, és milyen kihívásokkal szembesülnek az iskolák.
Az új tantervek célja, hogy „szellősebbé” tegyék a tananyagot, és nagyobb összhangot biztosítsanak a tantárgyak, illetve a különböző oktatási szintek között. A volt oktatási miniszter, Daniel David szerint az új kerettantervek célja, hogy a minőség élvezzen előnyt a mennyiséggel szemben.
A kísérleti kerettanterv
szabad kezet ad az iskoláknak főként abban, hogy az óraszámokról döntsön. Az iskola határozza meg, hogy – egy adott intervallumon belül – az egyes tantárgyakat hány órában oktatja
– magyarázta Mihályfalvi.
„Emellett lehetővé teszi tehetséggondozás céljából a csoportos foglalkozásokat. Ugyanakkor megengedi például, hogy a nyelvórákat ne osztályonként, hanem tudásszint szerint szervezzék meg, vagyis a diákokat külön csoportokba sorolhatják attól függően, milyen szinten beszélik az adott nyelvet” – tette hozzá.
Pexels
"Az iskolák nem igazán vannak felkészülve az ennyire szabad döntéshozatalokra"
A kísérleti kerettanterv a diákokat és az iskolákat is komoly feladat elé állítja. A résztvevő intézményeknek négyéves programban kell gondolkodniuk, és a változtatásokat a teljes tanári kar, a diákok és a szülők körében is egyeztetniük kell. „Egyrészt sok munkával jár. Akik részt vennének, azoknak négyéves programban kell gondolkodniuk, egészen 12-ik osztályig. Ugyanakkor az iskoláknak konzultálniuk kell az összes végleges állású tanárral, nekik is el kell fogadniuk, majd a szülőkkel, és a diákokkal is konzultációt kell tartani, és mindenkinek el kell fogadnia az innovációt. Ez egy nagyon nagy lépés” – jegyezte meg Mihályfalvi Katalin.
Hozzátette, hogy „az iskolák nem igazán vannak felkészülve az ennyire szabad döntéshozatalokra”, de optimista: véleménye szerint lesz olyan intézmény, amely megpróbálja és belevág, a következő tanévekben pedig további iskolák csatlakozhatnak, hiszen a kísérleti program nemcsak egy évre szól.
Több magyar tannyelvű iskola is jelentkezett
Az oktatási minisztérium kísérleti kerettanterv projektjében országos szinten mintegy harminc középiskola jelentkezett, köztük három magyar tannyelvű: az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági Líceum és a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum.
Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke szerint ez „várakozáson felüli teljesítmény”, hiszen az elmúlt években csak elvétve csatlakoztak magyar iskolák a hasonló programokhoz, és kiemelte, hogy az RMDSZ és a Communitas Alapítvány a továbbiakban is támogatja az intézményeket a kísérleti tantervek gyakorlati megvalósításában.
