Romániában kísérleti jelleggel új kerettantervet vezetnek be a középiskolákban, amelynek célja a diákok és tanárok számára is rugalmasabb, élményszerűbb és gyakorlatiasabb oktatási környezet megteremtése. A reform lényege, hogy ne egy merev, minden iskolára kötelező tantervet írjon elő az állam, hanem lehetőséget adjon az intézményeknek innovatív tantervi struktúrák kipróbálására.
A 2026–2027-es tanévben új kerettantervek, friss tantervek és tankönyvek várják a kilencedikeseket, egyes intézmények pedig a kísérleti programban is részt vehetnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatásért felelős alelnöke elmondta a Maszol-nak, milyen változásokra készülhetnek a diákok, és milyen kihívásokkal szembesülnek az iskolák.
Az új tantervek célja, hogy „szellősebbé” tegyék a tananyagot, és nagyobb összhangot biztosítsanak a tantárgyak, illetve a különböző oktatási szintek között. A volt oktatási miniszter, Daniel David szerint az új kerettantervek célja, hogy a minőség élvezzen előnyt a mennyiséggel szemben.
A kísérleti kerettanterv
szabad kezet ad az iskoláknak főként abban, hogy az óraszámokról döntsön. Az iskola határozza meg, hogy – egy adott intervallumon belül – az egyes tantárgyakat hány órában oktatja
– magyarázta Mihályfalvi.
„Emellett lehetővé teszi tehetséggondozás céljából a csoportos foglalkozásokat. Ugyanakkor megengedi például, hogy a nyelvórákat ne osztályonként, hanem tudásszint szerint szervezzék meg, vagyis a diákokat külön csoportokba sorolhatják attól függően, milyen szinten beszélik az adott nyelvet” – tette hozzá.
"Az iskolák nem igazán vannak felkészülve az ennyire szabad döntéshozatalokra"
A kísérleti kerettanterv a diákokat és az iskolákat is komoly feladat elé állítja. A résztvevő intézményeknek négyéves programban kell gondolkodniuk, és a változtatásokat a teljes tanári kar, a diákok és a szülők körében is egyeztetniük kell. „Egyrészt sok munkával jár. Akik részt vennének, azoknak négyéves programban kell gondolkodniuk, egészen 12-ik osztályig. Ugyanakkor az iskoláknak konzultálniuk kell az összes végleges állású tanárral, nekik is el kell fogadniuk, majd a szülőkkel, és a diákokkal is konzultációt kell tartani, és mindenkinek el kell fogadnia az innovációt. Ez egy nagyon nagy lépés” – jegyezte meg Mihályfalvi Katalin.
Hozzátette, hogy „az iskolák nem igazán vannak felkészülve az ennyire szabad döntéshozatalokra”, de optimista: véleménye szerint lesz olyan intézmény, amely megpróbálja és belevág, a következő tanévekben pedig további iskolák csatlakozhatnak, hiszen a kísérleti program nemcsak egy évre szól.
Több magyar tannyelvű iskola is jelentkezett
Az oktatási minisztérium kísérleti kerettanterv projektjében országos szinten mintegy harminc középiskola jelentkezett, köztük három magyar tannyelvű: az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági Líceum és a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum.
Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke szerint ez „várakozáson felüli teljesítmény”, hiszen az elmúlt években csak elvétve csatlakoztak magyar iskolák a hasonló programokhoz, és kiemelte, hogy az RMDSZ és a Communitas Alapítvány a továbbiakban is támogatja az intézményeket a kísérleti tantervek gyakorlati megvalósításában.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
