Romániában kísérleti jelleggel új kerettantervet vezetnek be a középiskolákban, amelynek célja a diákok és tanárok számára is rugalmasabb, élményszerűbb és gyakorlatiasabb oktatási környezet megteremtése. A reform lényege, hogy ne egy merev, minden iskolára kötelező tantervet írjon elő az állam, hanem lehetőséget adjon az intézményeknek innovatív tantervi struktúrák kipróbálására.
A 2026–2027-es tanévben új kerettantervek, friss tantervek és tankönyvek várják a kilencedikeseket, egyes intézmények pedig a kísérleti programban is részt vehetnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatásért felelős alelnöke elmondta a Maszol-nak, milyen változásokra készülhetnek a diákok, és milyen kihívásokkal szembesülnek az iskolák.
Az új tantervek célja, hogy „szellősebbé” tegyék a tananyagot, és nagyobb összhangot biztosítsanak a tantárgyak, illetve a különböző oktatási szintek között. A volt oktatási miniszter, Daniel David szerint az új kerettantervek célja, hogy a minőség élvezzen előnyt a mennyiséggel szemben.
A kísérleti kerettanterv
szabad kezet ad az iskoláknak főként abban, hogy az óraszámokról döntsön. Az iskola határozza meg, hogy – egy adott intervallumon belül – az egyes tantárgyakat hány órában oktatja
– magyarázta Mihályfalvi.
„Emellett lehetővé teszi tehetséggondozás céljából a csoportos foglalkozásokat. Ugyanakkor megengedi például, hogy a nyelvórákat ne osztályonként, hanem tudásszint szerint szervezzék meg, vagyis a diákokat külön csoportokba sorolhatják attól függően, milyen szinten beszélik az adott nyelvet” – tette hozzá.
"Az iskolák nem igazán vannak felkészülve az ennyire szabad döntéshozatalokra"
A kísérleti kerettanterv a diákokat és az iskolákat is komoly feladat elé állítja. A résztvevő intézményeknek négyéves programban kell gondolkodniuk, és a változtatásokat a teljes tanári kar, a diákok és a szülők körében is egyeztetniük kell. „Egyrészt sok munkával jár. Akik részt vennének, azoknak négyéves programban kell gondolkodniuk, egészen 12-ik osztályig. Ugyanakkor az iskoláknak konzultálniuk kell az összes végleges állású tanárral, nekik is el kell fogadniuk, majd a szülőkkel, és a diákokkal is konzultációt kell tartani, és mindenkinek el kell fogadnia az innovációt. Ez egy nagyon nagy lépés” – jegyezte meg Mihályfalvi Katalin.
Hozzátette, hogy „az iskolák nem igazán vannak felkészülve az ennyire szabad döntéshozatalokra”, de optimista: véleménye szerint lesz olyan intézmény, amely megpróbálja és belevág, a következő tanévekben pedig további iskolák csatlakozhatnak, hiszen a kísérleti program nemcsak egy évre szól.
Több magyar tannyelvű iskola is jelentkezett
Az oktatási minisztérium kísérleti kerettanterv projektjében országos szinten mintegy harminc középiskola jelentkezett, köztük három magyar tannyelvű: az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági Líceum és a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum.
Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke szerint ez „várakozáson felüli teljesítmény”, hiszen az elmúlt években csak elvétve csatlakoztak magyar iskolák a hasonló programokhoz, és kiemelte, hogy az RMDSZ és a Communitas Alapítvány a továbbiakban is támogatja az intézményeket a kísérleti tantervek gyakorlati megvalósításában.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
