Új, iskolákra szabott, "szellősebb" kerettantervet próbálnak ki Romániában

Romániában kísérleti jelleggel új kerettantervet vezetnek be a középiskolákban, amelynek célja a diákok és tanárok számára is rugalmasabb, élményszerűbb és gyakorlatiasabb oktatási környezet megteremtése. A reform lényege, hogy ne egy merev, minden iskolára kötelező tantervet írjon elő az állam, hanem lehetőséget adjon az intézményeknek innovatív tantervi struktúrák kipróbálására.

A 2026–2027-es tanévben új kerettantervek, friss tantervek és tankönyvek várják a kilencedikeseket, egyes intézmények pedig a kísérleti programban is részt vehetnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatásért felelős alelnöke elmondta a Maszol-nak, milyen változásokra készülhetnek a diákok, és milyen kihívásokkal szembesülnek az iskolák.

Az új tantervek célja, hogy „szellősebbé” tegyék a tananyagot, és nagyobb összhangot biztosítsanak a tantárgyak, illetve a különböző oktatási szintek között. A volt oktatási miniszter, Daniel David szerint az új kerettantervek célja, hogy a minőség élvezzen előnyt a mennyiséggel szemben.

A kísérleti kerettanterv

szabad kezet ad az iskoláknak főként abban, hogy az óraszámokról döntsön. Az iskola határozza meg, hogy – egy adott intervallumon belül – az egyes tantárgyakat hány órában oktatja

– magyarázta Mihályfalvi.

„Emellett lehetővé teszi tehetséggondozás céljából a csoportos foglalkozásokat. Ugyanakkor megengedi például, hogy a nyelvórákat ne osztályonként, hanem tudásszint szerint szervezzék meg, vagyis a diákokat külön csoportokba sorolhatják attól függően, milyen szinten beszélik az adott nyelvet” – tette hozzá.

Pexels

"Az iskolák nem igazán vannak felkészülve az ennyire szabad döntéshozatalokra"

A kísérleti kerettanterv a diákokat és az iskolákat is komoly feladat elé állítja. A résztvevő intézményeknek négyéves programban kell gondolkodniuk, és a változtatásokat a teljes tanári kar, a diákok és a szülők körében is egyeztetniük kell. „Egyrészt sok munkával jár. Akik részt vennének, azoknak négyéves programban kell gondolkodniuk, egészen 12-ik osztályig. Ugyanakkor az iskoláknak konzultálniuk kell az összes végleges állású tanárral, nekik is el kell fogadniuk, majd a szülőkkel, és a diákokkal is konzultációt kell tartani, és mindenkinek el kell fogadnia az innovációt. Ez egy nagyon nagy lépés” – jegyezte meg Mihályfalvi Katalin.

Hozzátette, hogy „az iskolák nem igazán vannak felkészülve az ennyire szabad döntéshozatalokra”, de optimista: véleménye szerint lesz olyan intézmény, amely megpróbálja és belevág, a következő tanévekben pedig további iskolák csatlakozhatnak, hiszen a kísérleti program nemcsak egy évre szól.

Csökkentené a kormány az órabéreket, ezért bojkottálhatják a tanévkezdést Romániában az oktatási szakszervezetek

Több magyar tannyelvű iskola is jelentkezett

Az oktatási minisztérium kísérleti kerettanterv projektjében országos szinten mintegy harminc középiskola jelentkezett, köztük három magyar tannyelvű: az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági Líceum és a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum.

Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke szerint ez „várakozáson felüli teljesítmény”, hiszen az elmúlt években csak elvétve csatlakoztak magyar iskolák a hasonló programokhoz, és kiemelte, hogy az RMDSZ és a Communitas Alapítvány a továbbiakban is támogatja az intézményeket a kísérleti tantervek gyakorlati megvalósításában.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?