Már több pedagógus használ innovatív módszereket az elsősök fejlesztésére, ezek azonban szinte teljesen kiszorulnak a tanórákról. Egy friss kutatás arra is rávilágított, hogy éppen azok a tanítók kerülnek mentálisan nehezebb helyzetbe, akik bátran újítanak – mert az elvárásrendszerrel mennek szembe.
A Magyar Tudományos Akadémia és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportja 2021 és 2025 között 46 iskola 50 osztályát vizsgálta. Mint kiderült, a tanítók sok esetben szívesen alkalmazták a fejlesztő módszereket, például „a különböző mozgásos feladatokat, az énekes játékokat, a tanulókártyákat”, de ezeket leginkább délután, szünetekben vagy játékidőben használták. A kutatás szerint:
A legtöbben nem merték bevinni ezeket a módszereket az órákra, aminek a legfőbb oka az a nyomás, ami az oktatásirányítás, sőt a szülők és a kollégák irányából érkezik.
– magyarázza az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.
Jurtákban tanulnak és csak heti négy napot járnak be a diákok egy angliai iskolába
A szakemberek hangsúlyozzák: „A gyerekek ugyanis képtelenek úgy tanulni, ahogy a magyar iskola megköveteli, 45 percen át ülve és figyelve. Nyolcéves korukig utánzással, kérdésekkel, kipróbálással és játékkal tanulnak igazán.” Az innovatív módszerek hatása azonban csak akkor érvényesül, ha a tanórák részévé válnak.
A legbátrabb, leginnovatívabb tanítók sérülnek leginkább
A kutatók az új módszerek mentálhigiénés hatását is vizsgálták. Arra számítottak, hogy a kreativitás és az innováció javítja a pedagógusok lelkiállapotát, ám épp az ellenkezőjét tapasztalták. „Azok a pedagógusok váltak sérülékenyebbé mentálisan, akik a legtöbb innovációt építik be az óráikba, hiszen ők ellenszélben – az oktatásirányítás, a szülők, a kollégák elvárásaival szemben – dolgoznak.”
Előrejelezhető, hogy egy gyerek sikeres lesz az iskolában?
A kutatás feltérképezte azokat a háttérképességeket is, amelyek alapján előre jelezhető, hogy egy gyerek mennyire lesz sikeres harmadik osztályra. A szakértők szerint különösen meghatározó az ujjtudatosság, a testséma és a beszédhangok megkülönböztetésének képessége. A szakpszichológus szerint „nagyon sok problémát meg lehetne előzni azzal, ha ezeket az óvodában folyamatosan fejlesztenék”. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a kistelepüléseken élő elsősök több mutatóban elmaradást mutatnak a nagyobb települések gyerekeihez képest.A tanterem, nem csak padokból áll, segítheti a tanulástA kutatás azt is kiemeli, hogy az új módszerek csak akkor működnek, ha az osztályterek kialakítása is megváltozik. Dr. Gyarmathy Éva szerint „az osztálytermet ahhoz kell alakítani, amilyen formában tanulunk – frontálisan, csoportban, párban vagy egyénileg”. A pedagógusoknak a szokásos rend átalakításával sokkal izgalmasabbá lehetne tenni a tanulást: a padok elmozdításával több mozgástér jöhet létre, függönyökkel különálló, elvonulásra alkalmas terek alakíthatók ki.
A szakember szerint az ideális tanteremben helyet kellene kapnia egy bordásfalnak, technikai eszközöknek, labdáknak és különféle „kuckóknak”, ahol a gyerekek nyugodtan elvonulhatnak.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
