Románia mellett Szlovákiában is új oktatási reformot vezetnek be

Szeptembertől 40 iskolában vezetik be az Állami Oktatási Programot, a 2026/2027-es tanévtől viszont már az összes tanulót érinti a változás.

  • Tornyos Kata

Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy Romániában – ahol egyébként jelenleg 150 ezer tanár sztrájkol – elfogadták egy új oktatási projekt törvénytervezetét. Szlovákiában pedig még márciusban hagyta jóvá az oktatási miniszter az új Állami Oktatási Programot.

A szaktárca tájékoztatásában kiemeli, a dokumentum konkrét oktatási-nevelési célokat tartalmaz, emellett a végzős profilját és a kerettanterveket is magukba foglalja. Maguk a teljesítmény- és tartalmi követelmények határozzák meg pontosabban, hogy mit kell tudniuk a tanulóknak az egyes ciklusok – azaz az alapiskola harmadik, ötödik és kilencedik évfolyamának végére. A standardokban meghatározott követelményektől függ majd az új tankönyvek tartalma, az országos tudásszintmérések és az iskolák oktatási programjai, melyek szerint tanulnak a gyerekek – írta meg az Ujszo.

„Az Állami Oktatási Program lehetőséget ad arra, hogy elsősorban gyerekeket tanítsunk, ne tantárgyakat és tartalmakat. Keretet biztosít ahhoz, hogy az iskoláinkban úgy tanítsunk, hogy a diákok a korukhoz mérten, az életkörülményeiknek megfelelően tudjanak gondolkodni. Hogy képesek legyenek a tények és fogalmak ismerete, az összefüggések megértése és az általános összefüggések elsajátítása alapján gondolkodni és cselekedni. Ez egy keretdokumentum, az igazán fontos az iskolai valóság és kultúra lesz” – jelentette ki Daniel Bútora szlovák oktatási miniszter.

A szeptemberben induló kísérleti fázisba bekapcsolódik a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda is. Az iskola igazgatója elmondta a lapnak, hogy a tananyagot három évre, tehát egy ciklusra dolgozták ki, így mindenki a saját tempójában tud haladni. Az oszályozás formájáról az oktatási intézmények maguk dönthetnek, ebben az iskolában az érdemjegyek helyett a személyre szabott szóbeli értékelést részesítik előnyben.

Magyarországon a 2020/2021-es tanévtől megújult a Nemzeti alaptanterv (NAT), amit sok kritika ért, de Rétvári Bence államtitkár szerint "a Nat továbbra is hozzájárul a magyar nemzeti kultúra értékeinek továbbörökítéséhez" – erről itt olvashattok bővebben. 2024-től megváltoznak az érettségi követelmények, több projektmunkát ígértek, illetve bevezetik a a pedagúgusokat korlátozó státusztörvényt, ami miatt folyamatosak a tárgyalások és tüntetések.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.