Románia mellett Szlovákiában is új oktatási reformot vezetnek be

Szeptembertől 40 iskolában vezetik be az Állami Oktatási Programot, a 2026/2027-es tanévtől viszont már az összes tanulót érinti a változás.

  • Tornyos Kata

Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy Romániában – ahol egyébként jelenleg 150 ezer tanár sztrájkol – elfogadták egy új oktatási projekt törvénytervezetét. Szlovákiában pedig még márciusban hagyta jóvá az oktatási miniszter az új Állami Oktatási Programot.

A szaktárca tájékoztatásában kiemeli, a dokumentum konkrét oktatási-nevelési célokat tartalmaz, emellett a végzős profilját és a kerettanterveket is magukba foglalja. Maguk a teljesítmény- és tartalmi követelmények határozzák meg pontosabban, hogy mit kell tudniuk a tanulóknak az egyes ciklusok – azaz az alapiskola harmadik, ötödik és kilencedik évfolyamának végére. A standardokban meghatározott követelményektől függ majd az új tankönyvek tartalma, az országos tudásszintmérések és az iskolák oktatási programjai, melyek szerint tanulnak a gyerekek – írta meg az Ujszo.

„Az Állami Oktatási Program lehetőséget ad arra, hogy elsősorban gyerekeket tanítsunk, ne tantárgyakat és tartalmakat. Keretet biztosít ahhoz, hogy az iskoláinkban úgy tanítsunk, hogy a diákok a korukhoz mérten, az életkörülményeiknek megfelelően tudjanak gondolkodni. Hogy képesek legyenek a tények és fogalmak ismerete, az összefüggések megértése és az általános összefüggések elsajátítása alapján gondolkodni és cselekedni. Ez egy keretdokumentum, az igazán fontos az iskolai valóság és kultúra lesz” – jelentette ki Daniel Bútora szlovák oktatási miniszter.

A szeptemberben induló kísérleti fázisba bekapcsolódik a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda is. Az iskola igazgatója elmondta a lapnak, hogy a tananyagot három évre, tehát egy ciklusra dolgozták ki, így mindenki a saját tempójában tud haladni. Az oszályozás formájáról az oktatási intézmények maguk dönthetnek, ebben az iskolában az érdemjegyek helyett a személyre szabott szóbeli értékelést részesítik előnyben.

Magyarországon a 2020/2021-es tanévtől megújult a Nemzeti alaptanterv (NAT), amit sok kritika ért, de Rétvári Bence államtitkár szerint "a Nat továbbra is hozzájárul a magyar nemzeti kultúra értékeinek továbbörökítéséhez" – erről itt olvashattok bővebben. 2024-től megváltoznak az érettségi követelmények, több projektmunkát ígértek, illetve bevezetik a a pedagúgusokat korlátozó státusztörvényt, ami miatt folyamatosak a tárgyalások és tüntetések.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.