Pedagógus- és diákszervezetek képviselőivel mennek a szerdai egyeztetésre az ellenzéki pártok

Pintér Sándorhoz ugyanis a frakciók egy-egy tagja mellett egy szakértőt is küldhetnek, erre a helyre hívták meg az oktatási civilek képviselőit. Kérdés, hogy beengedik-e őket.

  • Tarnay Kristóf

Szerdán tartja a parlamenti pártokkal a Pintér Sándor-vezette Belügyminisztérium azt a státusztörvényről szóló egyeztetést, amelyet a pénteki diáktüntetés előtt nem sokkal jelentett be. A konzultáció megosztotta mind az ellenzéki pártokat, mind a tanári érdekképviseleteket.  A Tanítanék Mozgalom szerint nem érdemes rá elmennie az ellenzéknek, mert a státusztörvény „nem tárgyalási alap”, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint azonban ezzel nagy adut adnának a kormány kezébe és álegyeztetésről nem előre szoktak beszélni.

A Jobbik és az LMP jelezte, részt vesznek, hogy elmondhassák a törvénnyel kapcsolatos problémákat, a Momentum azonban „átlátszó és hazug látványegyeztetést” emlegetett, a DK pedig korábban azt közölte: ők csak akkor vennének részt, ha arra meghívják a pedagógus- és diákszervezeteket is, amely szerintük sem fog megtörténni. A Telex viszont arról ír, úgy tudják, minden párt ott lesz végül a szerda délelőtti egyeztetésen. Ide frakciónként egy-egy képviselőt és szakértőt küldhetnek.

A lap információi szerint ez utóbbit végül arra használják, hogy valóban ott legyenek – a DK által bejelentett feltételeknek megfelelően – az oktatási civil szervezetek. Ugyanis a frakciótagok oktatási szakértőkként a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a PDSZ, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagját viszik magukkal szakértőként. Kérdés, hogy beengedik-e őket. A DK részéről Barkóczi Balázs korábban azt jelentette be: ő az Egységes Diákfront elnökségi tagjával megy el, ám „ha nem engedik be, akkor a DK sem megy be”.

A Momentumtól Gelencsér Ferenc az ADOM elnökét, Schermann Fruzsinát hívta meg szakértőnek, a párbeszédes Szabó Tímea Piltz Olivér Tanítanék-társalapítót, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes Nagy Erzsébet PDSZ-ügyvivőt, az LMP-s Kanász-Nagy Máté pedig a Civil Közoktatási Platform nem nevesített egyik tagját. A Jobbiktól vagy Ander Balázs vagy Brenner Koloman megy a Belügyminisztériumba, akit Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke fog kísérni – írja a lap.

Mint arról beszámoltunk korábban, kormányzati részről úgy látják: a szakszervezetekkel való egyeztetések jól haladnak, a kormány 34 kérdésben változtatott és a kérdések kétharmadában már egyezségre jutottak. Az érdekvédők azonban másképp látják, szerintük bizonyos területeken ugyan engedett a kormányzat, de a pedagógusok tervezett új jogállásának továbbra is a visszavonását követelik, mert abban továbbra is szerintük kollégáikra nézve hátrányos pontok szerepelnek.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.