Pintér Sándorhoz ugyanis a frakciók egy-egy tagja mellett egy szakértőt is küldhetnek, erre a helyre hívták meg az oktatási civilek képviselőit. Kérdés, hogy beengedik-e őket.
Szerdán tartja a parlamenti pártokkal a Pintér Sándor-vezette Belügyminisztérium azt a státusztörvényről szóló egyeztetést, amelyet a pénteki diáktüntetés előtt nem sokkal jelentett be. A konzultáció megosztotta mind az ellenzéki pártokat, mind a tanári érdekképviseleteket. A Tanítanék Mozgalom szerint nem érdemes rá elmennie az ellenzéknek, mert a státusztörvény „nem tárgyalási alap”, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint azonban ezzel nagy adut adnának a kormány kezébe és álegyeztetésről nem előre szoktak beszélni.
A Jobbik és az LMP jelezte, részt vesznek, hogy elmondhassák a törvénnyel kapcsolatos problémákat, a Momentum azonban „átlátszó és hazug látványegyeztetést” emlegetett, a DK pedig korábban azt közölte: ők csak akkor vennének részt, ha arra meghívják a pedagógus- és diákszervezeteket is, amely szerintük sem fog megtörténni. A Telex viszont arról ír, úgy tudják, minden párt ott lesz végül a szerda délelőtti egyeztetésen. Ide frakciónként egy-egy képviselőt és szakértőt küldhetnek.
A lap információi szerint ez utóbbit végül arra használják, hogy valóban ott legyenek – a DK által bejelentett feltételeknek megfelelően – az oktatási civil szervezetek. Ugyanis a frakciótagok oktatási szakértőkként a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a PDSZ, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagját viszik magukkal szakértőként. Kérdés, hogy beengedik-e őket. A DK részéről Barkóczi Balázs korábban azt jelentette be: ő az Egységes Diákfront elnökségi tagjával megy el, ám „ha nem engedik be, akkor a DK sem megy be”.
A Momentumtól Gelencsér Ferenc az ADOM elnökét, Schermann Fruzsinát hívta meg szakértőnek, a párbeszédes Szabó Tímea Piltz Olivér Tanítanék-társalapítót, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes Nagy Erzsébet PDSZ-ügyvivőt, az LMP-s Kanász-Nagy Máté pedig a Civil Közoktatási Platform nem nevesített egyik tagját. A Jobbiktól vagy Ander Balázs vagy Brenner Koloman megy a Belügyminisztériumba, akit Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke fog kísérni – írja a lap.
Mint arról beszámoltunk korábban, kormányzati részről úgy látják: a szakszervezetekkel való egyeztetések jól haladnak, a kormány 34 kérdésben változtatott és a kérdések kétharmadában már egyezségre jutottak. Az érdekvédők azonban másképp látják, szerintük bizonyos területeken ugyan engedett a kormányzat, de a pedagógusok tervezett új jogállásának továbbra is a visszavonását követelik, mert abban továbbra is szerintük kollégáikra nézve hátrányos pontok szerepelnek.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
