Az egyik szakszervezeti vezető szerint „óriásit hazudott” Rétvári Bence

Nem sok konkrétummal zárult a szakszervezetek és a kormány közti aktuális státusztörvényes egyeztetés.

  • Tarnay Kristóf

Túl sok eredményről beszámolni nem tudunk – kezdte Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt a videót, melyben a státusztörvényről szóló, a kormánnyal történő mai egyeztetésről számoltak be kollégájával. Elmondása alapján meglepte őket, hogy a kormány továbbra sem enged a 22-26 kötelező óraszámból, csak a 80 óra eseti ingyenes helyettesítést levitték hatvanra. Gosztonyi szerint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára „óriásit hazudott”, mert Facebook-bejegyzésével ellentétben

„szó nincs arról, hogy 22 óra lenne a kötelező és azon felül minden túlmunkát kifizetnének”.

Az érdekvédő szerint ez a poszt csak a közvélemény „oktatásban dolgozók ellen hergelésére” szolgál. Az említett bejegyzésében Rétvári csak annyit írt, hogy „a 22 óra feletti órákért többlet bér jár”, de kommentben már kifejtette, mire gondolt. „Az új pedagógus életpálya törvény végre megteremti a lehetőséget, hogy a heti 22 tanóránál többet tanítók többlet bért kaphassanak. A minősítésnek ugyanis az óraszám a legfontosabb eleme, így a bér mértékét is ez határozza meg a leginkább. Így aki többet tanít, az jelentősen többet is fog keresni a kevesebb órát tartóknál.” Magyarul nem a többletórák közvetlen kifizetését ígérte, csak azt, hogy ez a minősítésen szerzett jó eredményeken keresztül közvetetten növelheti a pedagógusok bérét.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja szerint sem történt komolyabb elmozdulás. Elmondása alapján csak végigvették azt a listát, amelyen szóbeli közléseken alapulva összeszedték, miben várható változás a jogállástervezet tartalmában. Nagy szerint azonban még a törvény egybeszerkesztett változatát sem kapták meg. (Rétvári még a mostani egyeztetési forduló előtt arról beszélt, a pedagógusok felvetéseinek kétharmadáról már meg tudtak állapodni, Nagy erről akkor azt mondta, nekik ez a szám nem jön ki.)

Nagy Erzsébet hozzátette: nem tudják, mikor lesz a következő egyeztetés, de arra számítanak, hogy addig nem nyújtják még be a tervezetet. Gosztonyi Gábor szerint nagy valószínűséggel nem június elsején fog hatályba lépni az új jogállás, de, hogy pontosan mikor, azt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondása alapján nem tudta konkretizálni.

(Kiemelt kép: Pedagógusok Szakszervezete PSZ, Facebook)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.