Nem sok konkrétummal zárult a szakszervezetek és a kormány közti aktuális státusztörvényes egyeztetés.
Túl sok eredményről beszámolni nem tudunk – kezdte Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt a videót, melyben a státusztörvényről szóló, a kormánnyal történő mai egyeztetésről számoltak be kollégájával. Elmondása alapján meglepte őket, hogy a kormány továbbra sem enged a 22-26 kötelező óraszámból, csak a 80 óra eseti ingyenes helyettesítést levitték hatvanra. Gosztonyi szerint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára „óriásit hazudott”, mert Facebook-bejegyzésével ellentétben
„szó nincs arról, hogy 22 óra lenne a kötelező és azon felül minden túlmunkát kifizetnének”.
Az érdekvédő szerint ez a poszt csak a közvélemény „oktatásban dolgozók ellen hergelésére” szolgál. Az említett bejegyzésében Rétvári csak annyit írt, hogy „a 22 óra feletti órákért többlet bér jár”, de kommentben már kifejtette, mire gondolt. „Az új pedagógus életpálya törvény végre megteremti a lehetőséget, hogy a heti 22 tanóránál többet tanítók többlet bért kaphassanak. A minősítésnek ugyanis az óraszám a legfontosabb eleme, így a bér mértékét is ez határozza meg a leginkább. Így aki többet tanít, az jelentősen többet is fog keresni a kevesebb órát tartóknál.” Magyarul nem a többletórák közvetlen kifizetését ígérte, csak azt, hogy ez a minősítésen szerzett jó eredményeken keresztül közvetetten növelheti a pedagógusok bérét.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja szerint sem történt komolyabb elmozdulás. Elmondása alapján csak végigvették azt a listát, amelyen szóbeli közléseken alapulva összeszedték, miben várható változás a jogállástervezet tartalmában. Nagy szerint azonban még a törvény egybeszerkesztett változatát sem kapták meg. (Rétvári még a mostani egyeztetési forduló előtt arról beszélt, a pedagógusok felvetéseinek kétharmadáról már meg tudtak állapodni, Nagy erről akkor azt mondta, nekik ez a szám nem jön ki.)
Nagy Erzsébet hozzátette: nem tudják, mikor lesz a következő egyeztetés, de arra számítanak, hogy addig nem nyújtják még be a tervezetet. Gosztonyi Gábor szerint nagy valószínűséggel nem június elsején fog hatályba lépni az új jogállás, de, hogy pontosan mikor, azt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondása alapján nem tudta konkretizálni.
(Kiemelt kép: Pedagógusok Szakszervezete PSZ, Facebook)
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
