Önálló Oktatási Minisztérium, megújuló tanárképzés, 21. századi körülmények - ezeket ígéri Magyar Péter
Február 15-én tartotta az évértékelő beszédét Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) elnöke. A kongresszuson Magyar az egészségügy, a gazdaság és a vidékfejlesztés mellett az oktatással kapcsolatban is számos ígéretet fogalmazott meg. A beszédét rögtön azzal indította; versenyképes és mindenki által hozzáférhető oktatás nélkül nincs magyar jövő.
Székács Linda
A TISZA párt az oktatás területén az alábbi 12 pontot fogalmazta meg, melyek megvalósítását tervezik, ha kormányra kerülnek:
a Klebelsberg Központ megszüntetése,
önálló Oktatási Minisztérium létrehozása,
új Nemzeti Alaptanterv a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteivel együttműködve,
azonos színvonalú oktatás biztosítása minden magyar gyereknek,
az egyetemi autonómia visszaállítása,
megoldják, hogy újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat a magyar egyetemisták,
pártfüggetlen igazgatók az oktatási intézmények élén,
a tanárképzés megújítása,
tehetséggondozás, mint nemzeti ügy
a 21. századi körülményeknek megfelelő oktatás biztosítása,
kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvek oktatására,
a szak- és felnőttképzés fejlesztése.
Hogy az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta hogyan alakította át az oktatást, amelyet Magyar Péter és a TISZA Párt az ígéreteik alapján megreformálna, azt nehéz és meglehetősen hosszú lenne összeszedni.
A "tevékenységük" néhány kiemelendő pontja közé tartozik azonban, hogy
2012-ben önkormányzatok helyett egy központi állami szervezet, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KLIK) lett a nem egyházi vagy magánkézben lévő iskolák fenntartója, és jelenleg is ez a rendszer működik.
ugyanebben az évben leszállították a tankötelezettséget 16 évre.
folyamatosan csökkentik a keretszámokat a felsőoktatásban, 2025-ben például 32 egyetemtől vettek el több száz állami férőhelyet.
2012-ben és 2020-ban is felülbírálták a Nemzeti Alaptantervet. Szakértők szerint tovább növelték ezzel a diákok terheit, az érettségi vizsgákon pedig a gyakorlati tudás helyett sokkal inkább a lexikális tudáson van a lényeg.
államtól független, alapítványi fenntartásba szervezték át a magyar egyetemek többségét,
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
