Önálló Oktatási Minisztérium, megújuló tanárképzés, 21. századi körülmények - ezeket ígéri Magyar Péter
Február 15-én tartotta az évértékelő beszédét Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) elnöke. A kongresszuson Magyar az egészségügy, a gazdaság és a vidékfejlesztés mellett az oktatással kapcsolatban is számos ígéretet fogalmazott meg. A beszédét rögtön azzal indította; versenyképes és mindenki által hozzáférhető oktatás nélkül nincs magyar jövő.
Székács Linda
A TISZA párt az oktatás területén az alábbi 12 pontot fogalmazta meg, melyek megvalósítását tervezik, ha kormányra kerülnek:
a Klebelsberg Központ megszüntetése,
önálló Oktatási Minisztérium létrehozása,
új Nemzeti Alaptanterv a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteivel együttműködve,
azonos színvonalú oktatás biztosítása minden magyar gyereknek,
az egyetemi autonómia visszaállítása,
megoldják, hogy újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat a magyar egyetemisták,
pártfüggetlen igazgatók az oktatási intézmények élén,
a tanárképzés megújítása,
tehetséggondozás, mint nemzeti ügy
a 21. századi körülményeknek megfelelő oktatás biztosítása,
kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvek oktatására,
a szak- és felnőttképzés fejlesztése.
Hogy az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta hogyan alakította át az oktatást, amelyet Magyar Péter és a TISZA Párt az ígéreteik alapján megreformálna, azt nehéz és meglehetősen hosszú lenne összeszedni.
A "tevékenységük" néhány kiemelendő pontja közé tartozik azonban, hogy
2012-ben önkormányzatok helyett egy központi állami szervezet, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KLIK) lett a nem egyházi vagy magánkézben lévő iskolák fenntartója, és jelenleg is ez a rendszer működik.
ugyanebben az évben leszállították a tankötelezettséget 16 évre.
folyamatosan csökkentik a keretszámokat a felsőoktatásban, 2025-ben például 32 egyetemtől vettek el több száz állami férőhelyet.
2012-ben és 2020-ban is felülbírálták a Nemzeti Alaptantervet. Szakértők szerint tovább növelték ezzel a diákok terheit, az érettségi vizsgákon pedig a gyakorlati tudás helyett sokkal inkább a lexikális tudáson van a lényeg.
államtól független, alapítványi fenntartásba szervezték át a magyar egyetemek többségét,
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.