Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb mértékben csökkentették idén az egyetemeken elérhető állami férőhelyek számát, ami az Akadémia Dolgozók Fóruma szerint súlyos következményeket von majd maga után.
"Az alulfinanszírozott, marginalizált magyar oktatási és tudományos szférát csapja arcul a kudarcos hazai oktatás- és tudománypolitika legújabb átgondolatlan, szakmaiatlan intézkedése: a 2025 őszén kezdődő tanévtől még inkább elsorvasztják a már most is küszködő felsőoktatási intézményeket" - írja a nyilatkozatában az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
Ahogy arról az Eduline-on elsőként beszámoltunk; 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavalyhoz képest idén 2062-vel kevesebb állami ösztöndíjas férőhelyet kapott, de a Debreceni Egyetemen is több mint 800 férőhellyel kevesebb az állami ösztöndíjas férőhely. Csak az Állatorvostudományi Egyetem (+7), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (+35), a Semmelweis Egyetem (+76), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+265) hirdetett meg új férőhelyeket.
"Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től" - közölte ezzel kapcsolatban az ADF.
Hozzáteszik; hogy a férőhelycsökkentés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb mértékű, így tehát sok fiatalt "gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból vagy eladósodásra", fizetős szakokra kényszeríti őket és szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatóak több egyetemen, valamint népszerű szakok megszűnése, mint ahogy az a Károli Gáspár Református Egyetem esetében is történt.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szolidaritását fejezte ki az oktatókkal és a magyar diákokkal. Nyilatkozatukban azt írják; "használjanak ki minden érdekérvényesítő fórumot, és próbáljanak meg küzdeni a tragikus hazai tudománypolitikai és felsőoktatási folyamatok megfordítása érdekében."
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.