Hány szakot lehet megjelölni a keresztféléves felvételin?

Október közepétől egy hónapon keresztül, november 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételin az egyetemek februárban induló képzéseire.

  • Székács Linda

,,A keresztféléves eljárásban a jelentkezők legfeljebb hat helyet jelölhetnek meg, ebből hármat díjmentesen (de ugyanazon intézmény, ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges meghirdetése egy jelentkezési helynek számít, ha megegyezik a képzési szint, a munkarend, a képzés nyelve és helye is, csak a finanszírozási forma tér el.)" - írja ezzel kapcsolatban a honlapján az Oktatási Hivatal.

A jelentkezéskor már meglévő bizonyítványmásolatokat és egyéb dokumentumokat a jelentkezéssel egy időben kell feltölteni. A jelentkezési határidő után szerzett dokumentumokat, például

  • nyelvvizsga bizonyítványt,
  • hátrányos helyzet igazolását,
  • egyéb intézményi többletpontokat igazolásokat

viszont elég csak a decemberben kezdődő ügyintézési időszakban feltölteni.

A ponthatárokat január végén fogják kihirdetni - ennek pontos dátumát még nem lehet tudni.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István