Szeptembertől 18 mester- és posztgraduális képzés szűnik meg a Károlin

A megszűnő képzések között szerepel a művészettörténet mesterszak, valamint néhány osztatlan tanárképző program is.

„Miért jó egy intézménynek, ha egy szak alapképzését meghagyja, de a ráépülő mesterképzéseket letarolja?”

Teszi fel a kérdést Gulyás Adrienn a Mércén megjelent cikkében, miután kiderült, hogy a Károli Gáspár Egyetemen fenntartói utasításra tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (ún. szakirányú továbbképzést) 2025 szeptemberétől nem indítanak el.

Az egyetem honlapján meghirdetett szeptemberben induló képzések között már nem szerepel:

  • a diszciplináris magyar nyelv és irodalom,
  • az irodalom- és kultúratudomány,
  • a művészettörténet,
  • vallástudomány,
  • színháztudomány,
  • filozófia mesterszakok.

Ezenkívül osztatlan tanárképző programot is levettek a listáról, ilyen például:

  • mozgóképkultúra- és médiaismeret tanári,
  • dráma- és színházismeret tanári.

A posztgraduális képzések közül pedig nem indítják el a szakfordítói és műfordítói szakirányú továbbképzést sem.

„Felháborít, hogy egy értékes, bár tömegeket nyilván nem vonzó képzést egy tollvonással megszüntetnek”

- írja Gulyás Adrienn, aki az egyetemen a műfordítói szakirányú továbbképzésnek volt évekig az oktatásszervezője.

Egy szak vagy képzés létrehozása a megtervezéstől kezdve az elindításáig rengeteg időt vesz el. Akár több évbe is beletelik, mire kialakul a megfelelő tanári kör és híre megy a képzésnek. Gulyás állítása szerint ezt a sok évnyi munkát törölték most el egy tollvonással, az érintett tanszékek kollégáit pedig nem vonták bele a döntéshozás folyamatába.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.