Szeptembertől 18 mester- és posztgraduális képzés szűnik meg a Károlin

A megszűnő képzések között szerepel a művészettörténet mesterszak, valamint néhány osztatlan tanárképző program is.

„Miért jó egy intézménynek, ha egy szak alapképzését meghagyja, de a ráépülő mesterképzéseket letarolja?”

Teszi fel a kérdést Gulyás Adrienn a Mércén megjelent cikkében, miután kiderült, hogy a Károli Gáspár Egyetemen fenntartói utasításra tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (ún. szakirányú továbbképzést) 2025 szeptemberétől nem indítanak el.

Az egyetem honlapján meghirdetett szeptemberben induló képzések között már nem szerepel:

  • a diszciplináris magyar nyelv és irodalom,
  • az irodalom- és kultúratudomány,
  • a művészettörténet,
  • vallástudomány,
  • színháztudomány,
  • filozófia mesterszakok.

Ezenkívül osztatlan tanárképző programot is levettek a listáról, ilyen például:

  • mozgóképkultúra- és médiaismeret tanári,
  • dráma- és színházismeret tanári.

A posztgraduális képzések közül pedig nem indítják el a szakfordítói és műfordítói szakirányú továbbképzést sem.

„Felháborít, hogy egy értékes, bár tömegeket nyilván nem vonzó képzést egy tollvonással megszüntetnek”

- írja Gulyás Adrienn, aki az egyetemen a műfordítói szakirányú továbbképzésnek volt évekig az oktatásszervezője.

Egy szak vagy képzés létrehozása a megtervezéstől kezdve az elindításáig rengeteg időt vesz el. Akár több évbe is beletelik, mire kialakul a megfelelő tanári kör és híre megy a képzésnek. Gulyás állítása szerint ezt a sok évnyi munkát törölték most el egy tollvonással, az érintett tanszékek kollégáit pedig nem vonták bele a döntéshozás folyamatába.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.