A megszűnő képzések között szerepel a művészettörténet mesterszak, valamint néhány osztatlan tanárképző program is.
„Miért jó egy intézménynek, ha egy szak alapképzését meghagyja, de a ráépülő mesterképzéseket letarolja?”
Teszi fel a kérdést Gulyás Adrienn a Mércén megjelent cikkében, miután kiderült, hogy a Károli Gáspár Egyetemen fenntartói utasításra tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (ún. szakirányú továbbképzést) 2025 szeptemberétől nem indítanak el.
Az egyetem honlapján meghirdetett szeptemberben induló képzések között már nem szerepel:
Ezenkívül osztatlan tanárképző programot is levettek a listáról, ilyen például:
A posztgraduális képzések közül pedig nem indítják el a szakfordítói és műfordítói szakirányú továbbképzést sem.
„Felháborít, hogy egy értékes, bár tömegeket nyilván nem vonzó képzést egy tollvonással megszüntetnek”
- írja Gulyás Adrienn, aki az egyetemen a műfordítói szakirányú továbbképzésnek volt évekig az oktatásszervezője.
Egy szak vagy képzés létrehozása a megtervezéstől kezdve az elindításáig rengeteg időt vesz el. Akár több évbe is beletelik, mire kialakul a megfelelő tanári kör és híre megy a képzésnek. Gulyás állítása szerint ezt a sok évnyi munkát törölték most el egy tollvonással, az érintett tanszékek kollégáit pedig nem vonták bele a döntéshozás folyamatába.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
