Felére csökkentették a gazdasági szakok keretszámait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Több mint kétezer állami ösztöndíjas férőhelyet vettek el a legnépszerűbb egyetemtől.

  • Székács Linda

Több mint 30 ezer jelentkezővel a 2024-es általános felsőoktatási felvételi eljárásban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt a legnépszerűbb egyetem, közülük azonban csak 12 008 hallgatót vettek fel. A túljelentkezés tehát körülbelül háromszoros, a harc pedig egyértelműen az állami férőhelyekért a legnagyobb.

A 2024-es általános felvételi eljárás során 10 820 állami ösztöndíjas férőhellyel rendelkezett az egyetem, 2025-ben azonban ezt a számot 8758 főre csökkentették, tehát mintegy 2062 állami ösztöndíjas férőhelyet vettek el az intézménytől és adtak át más egyetemnek.

A legtöbb állami ösztöndíjas férőhelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a gazdasági szakoktól vették el. Míg 2024-ben 2283 volt a keretszám a gazdasági képzésterületen, idén ez kevesebb mint a fele; 1100 fő. De 3021 főről 2489 főre csökkent a bölcsészképzéseken elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek száma is egy év alatt.

Mutatjuk, hogyan változtak az ELTE keretszámai képzésterületenként:

Képzésterület

Állami ösztöndíjas férőhely 2024

Állami ösztöndíjas férőhely 2025

bölcsészettudomány

3021 fő

2489 fő

gazdaságtudományok

2283 fő

1100 fő

informatika

876 fő

902 fő

jogi

203 fő

91 fő

műszaki

77 fő

75 fő

művészet

11 fő

9 fő

művészetközvetítés

61 fő

52 fő

pedagógusképzés

2060 fő

2122 fő

sporttudomány

325 fő

335 fő

társadalomtudomány

1005 fő

660 fő

természettudomány

900 fő

927 fő

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.