A jelenlegi helyzetet sok szülő szomorúnak és kaotikusnak írja le. A kormány több tagja, élükön Orbán Viktorral több ízben hangsúlyozták, hogy a „szexuális nevelés a szülő dolga.” Ezzel a felkiáltással fogadták el négy éve azt a törvényt, ami a civil szervezeteknek jelentősen megnehezíti az iskolai szexuális felvilágosító órák tartását.

A szülők szerint nagy szükség lenne rá

A szülők többsége szerint már alsó tagozatban szükség lenne olyan iskolai órákra, ahol a gyerekek érthető magyarázatot és biztonságos keretet kapnak a testükkel, a határokkal és a szexualitás alapjaival kapcsolatban.

Sokan becsukják a szemüket, de a felsősök nagy része már szexel. Bizony már ötödikben is

– írta egy szülő a szerkesztőségünk kérdésére válaszolva, amit a Szülői Hang Facebook-csoportban tettünk fel.

Egy tanító arról számolt be, hogy már az elsősök is kérdeznek. Szerinte például ,,már oviban is fontos a bugyiszabály használata.” Ráadásul a generációs különbségek és a szélsebes technológiai fejlődés új helyzetet teremt. A mostani óvodások szülei még egy olyan világban voltak gyerekek, ahol nem fordulhatott elő, hogy az interneten véletlenül találkozzanak felnőtt tartalommal. Alexandra csak szűkszavúan mesélte el, hogy gyermeke másodikos osztályában volt, aki már látott pornót.

,,Akkor már késő, ha a társak világosítják fel egymást, internettel felszerelkezve, segítség nélkül lavírozva" – emelte ki Bea.

Akadt olyan válaszadó is, aki egyértelműen a szülők kompetenciájának gondolja a gyerek szexuális felvilágosítását. A többiek reakciója alapján ez csak a legszerencsésebbek kiváltsága. 

Túl későn kerül szóba vagy az iskola teljesen elzárkózik

Lilla tapasztalatai alapján eddig az osztályfőnök tartotta a felvilágosítást, de most már ő sem tarthatja. Emiatt mostanra már csak biológiaórán kerül szóba hetedik, nyolcadik osztályban, de szerinte "az semmi".

Csilla arról számolt be, hogy a gyerekei iskolájában elzárkóztak a szülői kezdeményezésű egészségneveléstől, iskolai programról pedig egyelőre nincs tudomásuk.

Mit ír elő a jogszabály?

A 2021-es törvénymódosítás szigorúan meghatározza, ki tarthat ilyen órát: saját pedagógus, az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársa vagy állami szerv. Itt a rendőrséget említik példaként. Civil szervezetek és más külső szakemberek akkor kapcsolódhatnának be, ha a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvántartásba veszi őket.

Mi ezzel a probléma?

Papíron mindez átlátható szabályozásnak tűnik, a gyakorlatban azonban szinte teljesíthetetlen. A Civil Közoktatási Platform (CKP) már a jogszabály vitáján jelezte: a legtöbb civil szervezetnek nincsenek alkalmazottai, a felvilágosító tevékenységet többnyire önkéntes szakemberek – orvosok, pszichológusok, pedagógusok – végzik.

Egyértelmű igény, hogy szakember tartsa a felvilágosítást, nem minden szülő kompetens

A legjobb az, ha egy külső személlyel tudnak beszélgetni, akit soha többé nem látnak - vele könnyebben őszinték, mint a saját szüleikkel vagy a tanáraikkal

– írta egy szülő.

Sokan egyetértenek azzal, hogy az otthoni közeg nem mindig alkalmas a szexualitás témájának megbeszélésére, a szülők sokszor feszengnek, tabusítják vagy pedig egészen egyszerűen nincsenek olyan közeli kapcsolatban a gyerekükkel. Vivien szerint pékdául sok gyerek otthon nem fogja megkapni a megfelelő felvilágosítást, hiszen sok szülőnek is hiányos a tudása. Emellett sok prűd szülő van, akik vagy a vallásból kifolyólag nem mondják el, vagy nem tudják hogyan álljanak neki a témának

Nem a pedagógusok és nem az iruló-piruló védőnők feladata ez

– hangsúlyozta ugyanakkor Julianna.

Kerestük az NNGYK-t és a Klebelsberg Központot

Kerestük az NNGYK-t azzal a kérdéssel, hogy eddig hány szervezetet vagy személyt vettek nyilvántartásba és ez a lista hol hozzáférhető a pedagógusok és az intézményvezetők számára. Szerkesztőségünknek azonban kitérő választ küldtek, amiben a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet idézték és felsorolták, hogy a központ által nyilvántartásba vehető témakörök a következők: kábítószer-fogyasztás káros hatásai, internethasználat veszélyei és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztés. Azt, hogy mit értenek „testi és szellemi egészségfejlesztés” alatt, nem fejtették ki.

A Klebelsberg Központtól (KK) részletes tájékoztatást kértünk a szexuális felvilágosítások gyakorlati megvalósításáról. Arról, hogy: történik-e szexuális felvilágosítás az iskolában, ki tartja ezeket az alkalmakat, mely évfolyamokon, illetve, hogy a pedagógus kollégák kapnak-e segédanyagokat. A KK rövid válaszában viszont csak azt hangsúlyozta, hogy: "a hatályos jogszabályok alapján lehet az intézményen belül felvilágosítást tartani a tanulók részére. Az iskola pedagógusa, a védőnő, iskolaorvos, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező állami szerv teheti ezt meg.” 

Megoldás az iskola falain kívülre vinni a foglalkozást?

Többen számolnak be arról, hogy a törvény korlátozásai miatt a gyerekeket az iskolai épületén kívülre viszik olyan foglalkozásokra, amiket régebben beengedtek a tanórákra is. Judit beszámolója alapján már évek óta, a szülők szervezésében valósulnak meg az ilyen alkalmak:

3 óra van megtartva, mindig év vége felé, lányoknak 5. évfolyamon, fiúknak 6. évfolyamon. Nem kötelező, de általában az egész osztály részt szokott venni."

Odília lánya egyházi iskolába jár, ahol az iskola alapítványa támogatja a külsős helyszínen létrejött felvilágosítást. „Nem a suliban volt, de egy egyházhoz kapcsolódó épületben” – tette hozzá.