Nem lehet mindent rögtön megváltoztatni, de már azonnal intézkedésekkel is minőségi javulást lehetne elérni – figyelmeztetett a Civil Közoktatási Platform szakmai közössége, akik szerint egy hosszabb távú oktatási reformot alaposan elő kell készíteni.
Háromlépcsős logika mentén kellene elkezdenie a magyarországi oktatási rendszer rendbetételét egy új kormányzatnak, amelynek első lépcsőfoka a politikai bizalomerősítés és a kármentést szolgáló azonnali intézkezdések bevezetése már a kormánzati ciklus első hónapjaiban – hangzott el a Civil Közoktatási Platform (CKP) szombati rendezvényén – amiről a Népszava írt –, ahol konkrét javaslatokat is megfogalmaztak az azonnal végrehajtandó intézkedésekkel kapcsolatban.
Juhász Ágnes, a CKP egyik szakértője rámutatott, hogy az azonnali intézkedések bevezetése előtt szükséges az alapfeltételek megteremtése, mint
az önálló oktatási minisztérium létrehozása,
az oktatáskutatás intézményrendszerének visszaállítása,
az országos oktatáspolitikai egyeztetési és konzultációs rendszer újjászervezése.
A tervezésbe és a döntések előkészítésébe valamennyi érintett felet – tanulókat, hallgatókat, szülőket, pedagógusokat, oktatókat – be kell vonni.
Azonnal szükség lesz a közoktatási törvény és más jogszabályok módosítására, főként az oktatás tartalmi szabályozásának kérdésében. Ennek már a 2026/2027-es tanévet is érintenie kell.
Mint írják, egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása sok időt vesz idénybe, de jogszabályi módosításokkal már a következő tanévtől el lehet törölni a központi kerettantervek kötelező alkalmazását, lehet csökkenteni a kötelező óraszámokat, és meg lehet teremteni a szabad könyvválasztás lehetőségét. El kell kezdeni az állami fenntartói rendszer újragondolását – de ez nem a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok azonnali megszüntetését jelenti.
Ehhez átgondolt tervezésre van szükség, de az iskoláknak már most is lehetne nagyobb szabadságot adni. Újra 18 évre kell emelni a tankötelezettséget, de ez csak felmenő rendszerben történhet meg, és az is hozzátartok, hogy a 3 éves szakképző iskolai képzést 4 évessé kell tenni.
Az intézkedéscsomag elérhető a CKP oldalán is. Szerintük ezek még nem reformok, de alkalmasak arra, hogy az oktatási rendszer működésében érintettek több területen jobb helyzetbe kerüljenek. A CKP szerint a következő kormányzati ciklus első fél évében lehetne kidolgozni és az elfogadni az új oktatási törvényeket, a hosszú távú oktatásfejlesztési stratégia a ciklus második évének végére jöhet létre.
A 100 pont az alapja annak a kormányváltás utáni azonnali intézkedéseket tartalmazó csomagnak, amelyet rendezvényünkön mutatott be a Civil Közoktatási Platform.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Az Eduline több forrásból is úgy tudja, hogy a Momentum Mozgalom egykori elnökségi tagja, Orosz Anna lett volna Lannert Judit oktatási miniszter egyik államtitkára a négyből.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
