Ed Sheeran is hozzájárult ahhoz, hogy tíz év után először megváltozzon a brit iskolai tanterv

A brit kormány több mint tíz év után bejelentette az első tantervi reformját. Mostantól minden gyerek számára elérhető lesz a zene és művészetek tanulása az iskolákban.

Mérföldkőhöz ért az Egyesült Királyság oktatása. Több mint egy évtized után először vizsgálták felül az angliai tantervet és számos változtatást eszközöltek rajta - írja a BBC.

Többek között eltörlik az EBacc (English Baccalaureate) nevű mérőszámot - ez egy 2010-ben bevezetett mérőszám, amely az iskolákat az alapján értékeli, hány tanuló vesz részt angol, matematika, természettudomány, földrajz vagy történelem, valamint idegen nyelv órákon, és milyen eredménnyel.

Az oktatási minisztérium (DfE) szerint ez „korlátozó hatású” volt, és az eltörlése – a másik értékelési rendszer, a Progress 8 reformjával együtt – arra ösztönzi majd a diákokat, hogy „szélesebb körű GCSE-tantárgyakat”, például művészeti tárgyakat válasszanak.

Emellett mostantól a zene és a művészetek teljes mértékben hozzáférhetők lesznek minden diák számára.

Újra Gerendai Károly kezében a Sziget; megvan a 2026-os dátum

Ed Sheeran méltatta a kormány terveit, amelyek célja az iskolai tananyag korszerűsítése, valamint „az elavult rendszerek megszüntetése, amelyek megakadályozzák, hogy a gyerekek zenét és művészetet tanuljanak”.

Idén januárban az énekes-dalszerző elindította az Ed Sheeran Alapítványt, egy országos kezdeményezést, amelynek célja a befogadó, magas színvonalú zeneoktatás biztosítása. Az alapítvány szeretné felhívni a figyelmet a zene fiatalok életét átalakító erejére, valamint a zenetanárok nélkülözhetetlen szerepére.

Emellett márciusban nyílt levelet írt a kormánynak, amelyben nagyobb befektetést kért a zeneoktatásra és az előbb említett EBacc eltörlését sürgette. A levelet más művészek is aláírták, köztük Harry Styles, Annie Lennox és Sir Elton John.

Sheeran az új szabályok bevezetése kapcsán úgy fogalmazott, hogy a tantervi reformok „reményt és lehetőséget adnak a fiataloknak, hogy zenét tanulhassanak”.

„Ha nem kaptam volna bátorítást az iskolában – különösen a zenetanáromtól –, ma nem lennék zenész. A zenei oktatásom nemcsak a tanulásról és a zenélésről szólt: segített abban, hogy magabiztos legyek, és maga a zene is – akkor és most is – óriási szerepet játszott a mentális egészségemben.” – nyilatkozta, majd hozzátette, hogy „még mindig sok a tennivaló a zeneoktatás támogatásáért, különösen a zenetanárokért”.

Sir Keir Starmer miniszterelnök megköszönte Sheerannek a zeneoktatásért folytatott kampányát, és megígérte, hogy a kormánya új lendületet ad a művészeteknek az iskolákban:

„Szeretném, ha tudnád, hogy a hangodat meghallottuk” – írta a miniszterelnök. „Az iskolai zeneoktatás óriási hatással volt az életemre. Gondoskodni fogunk arról, hogy minden gyerek számára elérhető legyen ez az élmény…, hogy az alkotás ne kiváltság, hanem jog legyen.”

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.