Ed Sheeran is hozzájárult ahhoz, hogy tíz év után először megváltozzon a brit iskolai tanterv

A brit kormány több mint tíz év után bejelentette az első tantervi reformját. Mostantól minden gyerek számára elérhető lesz a zene és művészetek tanulása az iskolákban.

Mérföldkőhöz ért az Egyesült Királyság oktatása. Több mint egy évtized után először vizsgálták felül az angliai tantervet és számos változtatást eszközöltek rajta - írja a BBC.

Többek között eltörlik az EBacc (English Baccalaureate) nevű mérőszámot - ez egy 2010-ben bevezetett mérőszám, amely az iskolákat az alapján értékeli, hány tanuló vesz részt angol, matematika, természettudomány, földrajz vagy történelem, valamint idegen nyelv órákon, és milyen eredménnyel.

Az oktatási minisztérium (DfE) szerint ez „korlátozó hatású” volt, és az eltörlése – a másik értékelési rendszer, a Progress 8 reformjával együtt – arra ösztönzi majd a diákokat, hogy „szélesebb körű GCSE-tantárgyakat”, például művészeti tárgyakat válasszanak.

Emellett mostantól a zene és a művészetek teljes mértékben hozzáférhetők lesznek minden diák számára.

Újra Gerendai Károly kezében a Sziget; megvan a 2026-os dátum

Ed Sheeran méltatta a kormány terveit, amelyek célja az iskolai tananyag korszerűsítése, valamint „az elavult rendszerek megszüntetése, amelyek megakadályozzák, hogy a gyerekek zenét és művészetet tanuljanak”.

Idén januárban az énekes-dalszerző elindította az Ed Sheeran Alapítványt, egy országos kezdeményezést, amelynek célja a befogadó, magas színvonalú zeneoktatás biztosítása. Az alapítvány szeretné felhívni a figyelmet a zene fiatalok életét átalakító erejére, valamint a zenetanárok nélkülözhetetlen szerepére.

Emellett márciusban nyílt levelet írt a kormánynak, amelyben nagyobb befektetést kért a zeneoktatásra és az előbb említett EBacc eltörlését sürgette. A levelet más művészek is aláírták, köztük Harry Styles, Annie Lennox és Sir Elton John.

Sheeran az új szabályok bevezetése kapcsán úgy fogalmazott, hogy a tantervi reformok „reményt és lehetőséget adnak a fiataloknak, hogy zenét tanulhassanak”.

„Ha nem kaptam volna bátorítást az iskolában – különösen a zenetanáromtól –, ma nem lennék zenész. A zenei oktatásom nemcsak a tanulásról és a zenélésről szólt: segített abban, hogy magabiztos legyek, és maga a zene is – akkor és most is – óriási szerepet játszott a mentális egészségemben.” – nyilatkozta, majd hozzátette, hogy „még mindig sok a tennivaló a zeneoktatás támogatásáért, különösen a zenetanárokért”.

Sir Keir Starmer miniszterelnök megköszönte Sheerannek a zeneoktatásért folytatott kampányát, és megígérte, hogy a kormánya új lendületet ad a művészeteknek az iskolákban:

„Szeretném, ha tudnád, hogy a hangodat meghallottuk” – írta a miniszterelnök. „Az iskolai zeneoktatás óriási hatással volt az életemre. Gondoskodni fogunk arról, hogy minden gyerek számára elérhető legyen ez az élmény…, hogy az alkotás ne kiváltság, hanem jog legyen.”

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.