Angliában egyre súlyosabb a tanárhiány, a kormány pedig szokatlan megoldáshoz nyúl: az idősebb, karrierváltó munkavállalókat próbálja a tanári pályára csábítani. Miközben az ország északi régióiban öt év alatt több mint felére csökkent a tanárképzésre jelentkezők száma.
A BBC riportja szerint az Egyesült Királyság északi régióiban az elmúlt öt évben 56 százalékkal csökkent a tanárképzésre jelentkezők száma.
Ashingtonban, egy észak-angliai kisvárosban a Duke’s Secondary School igazgatója, Russ Atkinson arról beszélt: „Nehéz bárkit találni. Gyakran nem is érkezik jelentkező egy-egy meghirdetett állásra.”
A középkorú pályaváltók jelenthetik a megoldást
A Now Teach nevű brit jótékonysági szervezet, amelyet a korábbi Financial Times-újságíró Lucy Kellaway alapított, az idősebb korosztály bevonásával próbál enyhíteni a tanárhiányon.
Kellaway maga is 58 évesen kezdett tanítani, és ma az egyik legismertebb arca a karrierváltó tanárokat támogató mozgalomnak. Szerinte a kormány eddig „túlzottan a friss diplomásokat célozta meg”, miközben az életközepi váltókban hatalmas potenciál rejlik.
A munkával töltött évek egyre hosszabbak, egy karrier már nem elég. Az oktatásnak fel kell ismernie, hogy az érettebb korosztály nem hátrány, hanem erőforrás
– mondta.
A brit kormány statisztikái is ezt támasztják alá: a 40 év felettiek immár a leggyorsabban növekvő csoportot alkotják a tanárképzésben.
A BBC riportja bemutatja Amelia Joicey történetét is, aki korábban múzeumokban és könyvtárakban dolgozott, majd a járvány után úgy döntött, tanár lesz. „A Covid alatt rájöttem, hogy mást akarok csinálni. Féltem, de a családom támogatott. És most úgy érzem, több energiám van, mint valaha” – mondta.
Amelia szerint a tanári munka kimerítő, de inspiráló: „A diákjaim a legjobb emberek, akikkel valaha találkoztam. Minden nap történik valami, soha nem unalmas.”
Túlterheltség, kiégés, újrakezdés
A statisztikák szerint a tanárhiány az egész országot érinti, de Észak-Angliában különösen súlyos: több megyében – például Darlingtonban, Hartlepoolban vagy North Tyneside-ban – 7–12 százalékkal csökkent az aktív tanárok száma öt év alatt. Sok pedagógus a növekvő munkaterhelés és a kiégés miatt hagyja el a pályát. A Nemzeti Oktatási Szakszervezet (NEU) szerint minden harmadik tanár fontolgatja a pályaelhagyást.
A BBC több korábbi tanárral is beszélt, akik a mentális terhelés és a munkakörülmények miatt váltottak.
Lucy Fenny 12 évig dolgozott általános iskolai tanítóként, mielőtt saját szépségszalont nyitott.
Imádtam a tanítást, de már nem a gyerekekről szólt, hanem a statisztikákról és rangsorokról
– mondta.
Andrew Hutchinson, aki 15 évig tanított középiskolában, a civil szolgálatba ment át, mert úgy érezte, „minden hét magasnyomású hét”. Amióta váltott „újra embernek érzi magát” – fogalmazott.
Itthon eltűnnek a fiatalok a tanári pályáról
A legfrissebb OECD-jelentés szerint
a magyar pedagógusok átlagéletkora 49 év, ami az egyik legmagasabb az OECD-országok között
. Litvániában és Portugáliában csak egy évvel idősebb az átlag (51 év), míg Törökországban vagy Marokkóban a tanárok átlagéletkora alig haladja meg a 38–39 évet.
Magyarországon a 30 év alatti tanárok aránya 16 év alatt 7 százalékponttal csökkent, miközben az 50 év felettieké 24 százalékponttal nőtt. Ez azt jelenti, hogy ma minden második tanár 50 éves vagy annál idősebb – az utánpótlás pedig egyre gyengébb.
A pedagógushiány már most érzékelhető, és a következő években tovább mélyülhet, ha nem sikerül új belépőket vonzani a pályára. Az OECD szerint a probléma nem magyar sajátosság, de hazánkban különösen súlyos a helyzet.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
