Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
A kormány múlt héten döntött a köznevelés irányításának átalakításáról. A tervek szerint a Klebelsberg Központ megőrzi ugyan a nevét, de megszűnik középirányítói szerepe, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
Lannert Judit az RTL Híradójának adott első televíziós interjújában hangsúlyozta: a Klebelsberg Központot oktatásfejlesztést támogató háttérintézménnyé alakítják át. Szerinte ez egyszerűbb és biztonságosabb megoldás, mint egy teljesen új szervezet létrehozása.
Szeretnénk ezt a politikai jellegét a tankerületnek megszűntetni. Nem lehet egyszerre mindent felborítani. Azért itt nagyon sok gyerekről is van szó, nagyon fontos a biztonságos tanévkezdés. Mi a lépésről lépésre elvét követjük itt is.
A miniszter ugyanakkor azt is jelezte, hogy a Klebelsberg Központ működését a későbbiekben is felülvizsgálhatják.
Az interjúból az is kiderült, hogy valamennyi jelenlegi tankerületi vezető megbízatása megszűnik. Az új igazgatókat nyílt pályázaton választják ki öt évre, a döntések várhatóan október végére születnek meg. A jelenlegi vezetők is újra pályázhatnak. A miniszter kiemelte: a kiválasztás során a szakmai szempontok lesznek meghatározók.
Mindenképp a szakmai szempontokat szeretnénk előtérbe hozni. Ez azt jelenti, hogy a megszokott feltételek mellett – mint a felsőfokú végzettség és az öt év vezetői tapasztalat – előnyt élvez, ha valakinek jogi vagy gazdasági háttere van, vagy valamilyen szakvizsgája.
A köznevelési rendszer egyik legjelentősebb változása az lesz, hogy az iskolaigazgatók ismét maguk dönthetnek a pedagógusok alkalmazásáról. „Az igazgatók fogják kinevezni a tanárokat. Tehát, a munkáltatói jogok náluk lesznek. A tankerületnek koordináló szerepe lesz” – tette hozzá a tárcavezető.
Lannert Judit szerint az előző kormány által kialakított, erősen központosított rendszer több problémát is okozott. Úgy fogalmazott, hogy gyakran a pedagógusbérekre szánt forrásokhoz is hozzá kellett nyúlni annak érdekében, hogy az intézmények napi működését biztosítani tudják.
Gyakran előfordult, hogy a bérekből kellett átcsoportosítani a működésre. És elég hektikus volt a működés napi tűzoltással. Ebből is fakad, hogy nagyon sok helyen krónikus pedagógushiány alakult ki
A miniszter szerint a központosított működés miatt sok helyen az iskolák felújítása és karbantartása is elmaradt. Elmondása alapján a jövőben ezeket a fejlesztéseket a helyi igények figyelembevételével szeretnék pótolni.
Az átalakítással párhuzamosan az új vezetőt is kinevezték a Klebelsberg Központ élére: Lannert Judit korábbi bejelentése szerint Sinka Edit irányítja a jövőben az intézményt. A miniszter által megosztott videóban Sinka arról beszél, hogy a központ életében és az oktatásban is „egy teljesen új időszak kezdődik”.
Szerinte a feltárt problémák egyértelművé tették: az iskolák szakmai munkáját támogatni kell, nem pedig akadályozni, a jelenlegi rendszer ugyanis túlzott központosítottságával indokolatlanul lassította a tankerületek és az intézmények működését.
Indokolatlan központi engedélyezések, túlzott bürokrácia és hiányos pénzügyi kontroll jellemezte a működést - többek között ez is kiderült az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium jelentéséből, melyben a Klebelsberg Központ működését vizsgálták.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány óra múlva bezár a felvi.hu egyik legfontosabb felülete – aki lemarad, annak idén már nem lesz újabb esélye szeptemberben egyetemet kezdeni.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
