Indokolatlan központi engedélyezések, túlzott bürokrácia és hiányos pénzügyi kontroll jellemezte a működést - többek között ez is kiderült az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium jelentéséből, melyben a Klebelsberg Központ működését vizsgálták.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vizsgálata szerint az előző években fokozatosan visszaépült az a túlzottan központosított irányítási modell, amely a KLIK működése során már egyszer kudarcot vallott - olvasható az OGYM szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében.
A jelentés megállapította, hogy bár a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok jogilag önálló, azonos szintű központi költségvetési szervek, a gyakorlatban a Klebelsberg Központ olyan operatív irányítási és engedélyezési rendszert alakított ki, amelyre sem jogszabályi felhatalmazása, sem szakmai indoka nem volt.
A minisztériumi vizsgálat pénzügyi, informatikai és adományozási ügyekben is feltárta, hogy a tankerületek döntéseit indokolatlan központi jóváhagyási kötelezettségek lassították. A jelentés szerint ez nem egyedi esetek sorozata volt, hanem tudatos irányítási gyakorlat, amelyet a Klebelsberg Központ saját munkatervei is alátámasztottak.
A dokumentum ezt a folyamatot „visszaKLIKesedésként" nevezte, utalva arra, hogy ismét megjelentek azok a túlzott központosítási elemek, amelyek miatt a KLIK rendszere korábban működésképtelenné vált.
Az átvilágítás szerint a központosítás nem hozott hatékonyabb működést. A tankerületek gazdálkodása nem vált átláthatóbbá, miközben folyamatosan emelkedtek a működési kiadások, és elmaradtak az intézmények felújításai, karbantartásai.
A jelentés arra is kitért, hogy a Klebelsberg Központ sem saját működésében, sem a tankerületek gazdálkodásának ellenőrzésében nem alakított ki megfelelő kontrollmechanizmusokat. A minisztérium szerint ez növelte a pénzügyi és integritási kockázatokat.
A vizsgálat megállapításai szerint a jelenlegi rendszer nem biztosított kellő önállóságot sem az intézményeknek, sem a tankerületeknek. Az iskolák működését jelentős adminisztratív terhek nehezítették, miközben országosan továbbra is komoly pedagógushiány, elmaradó infrastrukturális fejlesztések és növekvő működési problémák jellemezték a köznevelési rendszert.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a 60 tankerületi központ mintegy 2130 köznevelési intézményt, összesen 5002 feladatellátási helyet tart fenn. Ezekben közel 698 500 gyermek neveléséről és oktatásáról több mint 82 ezer pedagógus gondoskodik.
Magyar Péter bejelentette közösségi oldalán, hogy a Klebelsberg Központnak megszűnik a középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint a cél egy olyan oktatásirányítás kialakítása, amely „adatokra épít, csökkenti a felesleges bürokráciát, visszaadja az intézmények szakmai mozgásterét, és minden döntésnél a gyermekek érdekeit tekinti elsődlegesnek.”
Nyitóképünk illusztráció.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
