Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Lannert Judit Facebook-posztban jelentette be, hogy elkészült az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium átfogó átvilágítása a Klebelsberg Központról és a tankerületi rendszer működéséről. Azt írta, a vizsgálat arra jutott, hogy az elmúlt években ismét egy túlzottan központosított működési modell alakult ki.
„A jelentés alapján elmondható, hogy az elmúlt években újra felépült az a túlzottan központosított működés, amelyet Magyarország egyszer már megtapasztalt, és amelyről már 2016-ban bebizonyosodott, hogy nem működik” – fogalmazott.
Az államtitkár szerint az átvilágítás megállapította, hogy az iskolák önállósága csökkent, miközben egyre több döntés került központi szintre. „Ahelyett, hogy nagyobb önállóságot kaptak volna az iskolák, egyre több döntés került vissza a központba. A bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült” – írta.
A jelentés arra is kitér, hogy a központosítás nem hozta meg a várt eredményeket.
Nem gyorsultak a folyamatok, nem javult a gazdálkodás, nem valósultak meg időben a szükséges felújítások. Közben tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák
Lannert Judit közlése szerint a vizsgálat megállapításai alapján döntött a kormány a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer átalakításáról.
„Megszüntetjük azt a működési logikát, amely az elmúlt években egyre inkább visszahozta a KLIK korszakának hibáit. Hamarosan elindul a tankerületek vezetőinek pályáztatása” – írta.
Magyar Péter ma jelentette be, hogy ennek részeként augusztus 20-án írják ki valamennyi tankerületi igazgatói pályázatot, a vezetők ötéves megbízást kapnak, a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe pedig megszűnik.
Lannert Judit szerint a cél egy olyan oktatásirányítás kialakítása, amely „adatokra épít, csökkenti a felesleges bürokráciát, visszaadja az intézmények szakmai mozgásterét, és minden döntésnél a gyermekek érdekeit tekinti elsődlegesnek”.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. Emellett valamennyi tankerületi igazgatói állást nyílt pályázaton hirdetik meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
